Érdekek a természetvédelemben

Csak bátran lépjenek fel a zöldtárca új vezetőjével szemben, és érvényesítsék az igényeiket – biztatta a gazdákat a mezőgazdasági termelők összejövetelén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A kormányfő meleg, sőt baráti hangon beszélt, a társaságában lévő Gráf Józsefet pedig egyszerűen Jóskámnak szólította. Megemlítette azt is, hogy három évvel, vagyis 2013-ig szeretnék meghosszabbítani a külföldiek földvásárlását tiltó uniós moratóriumot.
Gyurcsány Ferenc új hangot ütött meg ezen a találkozón. Tavaly a miniszterelnök-jelöltek televíziós vitáján még azt mondta Orbán Viktornak, hogy „a mezőgazdasági politikát nem visszük le falura”. Magyarán: mi közük a vidéken élőknek ahhoz, hogy mi történik velük az elkövetkező időkben? Most készségesnek, megértőnek látszott. Erre nyilván több oka van. A legfontosabb valószínűleg az, hogy a Fidesz megnyerte az önkormányzati választásokat. Az erőviszonyok megváltoztak. A másik: kellemesebb egy tanácsteremben elbeszélgetni, mint a Kossuth térre esetleg traktorral felvonuló földművelőket meggyőzni bármiről. Tudjuk persze, a múlt év őszén, az őszödi beszéd kiszivárgása után a hazugságok ellen tiltakozni kívánó gazdákat kitiltották az Országház közeléből. Konkrétan Demszky Gábor főpolgármester alkotmánysértő önkormányzati rendeletet fogadtatott el arról, hogy a belvárosba traktorral behajtani tilos. A kollektív véleménynyilvánításra így akkor nem volt módja a vidék népének.
Nyomós érv végezetül, hogy az Alkotmánybíróság nemrégiben jóváhagyta a Fidesz és a KDNP azon népszavazási kérdését, amely a családi gazdálkodók elővásárlási jogát kívánja megteremteni, fenntartani. Az MSZP első reagálásai jelentéktelennek nevezték ugyan a referendumra bocsátható kérdéseket, köztük a gyógyszervásárlást, a kórház-privatizációt és a földek elővásárlási lehetőségét. Kezdettől tudható volt azonban, hogy a szocialisták tartanak a népszavazástól. Kiderült ez abból a kifogásból is, amelyet magánszemélyek nyújtottak be, de nem csupán magánérdekből az Országos Választási Bizottság határozata ellen, az Alkotmánybírósághoz. A beadványok s a felvetéseikre reagáló AB-állásfoglalás egyértelművé teszik: a gazdák elővásárlási joga a hazai földbirtok-politika lényegét érinti. A népszavazási kezdeményezés ellen tiltakozók ugyanis a nagybirtokok elsőbbségét látták veszélyben. A bíróság viszont arra figyelmeztetett, hogy a népszavazási kérdés szektorsemleges. A családi gazdálkodók – a jog szerint – kis- és nagybirtokkal egyaránt rendelkezhetnek. Ettől független az a kérdés, hogy valójában kik gazdálkodnak a több száz holdas földbirtokokon.
A kormányfőnek mindemellett igaza van: a gazdáknak szövetkezniük kell, és szövetkeznek is. Erre példa érdekérvényesítő szervezetük, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) létezése.
Hasonlóképp szervezetten lépnek fel érdekeik védelmében az erdőtulajdonosok. Az együttműködés természetesen fontos, hiszen a mindenkori agrárkormányzattal egyetértésre kell jutni a legfontosabb ügyekben. Tudvalévő, hogy sem az állami költségvetésnek, sem az uniós támogatásnak nem a kormány a tulajdonosa. Az igények megfogalmazása ugyanakkor nemcsak a mezőgazdasági, hanem a környezetvédelmi tárcával szemben is ajánlatos. Ezen a területen minden bizonnyal új korszak kezdődik azzal, hogy a hajdani állatkert-igazgató Persányi Miklóst most Fodor Gábor váltja a miniszteri poszton. Eddigi nyilatkozataiból ítélve Fodor bizonyítani akar saját pártja és a koalíció előtt is. A politikust épphogy csak megelőzte Kóka János az SZDSZ elnöki posztjáért folytatott küzdelemben. Fodor azóta kifejtette: tisztségre van szüksége ahhoz, hogy érvényre juttathassa az általa képviselt liberális elképzeléseket. Nem lehet kétségünk afelől, hogy komoly üzleti és más érdekcsoportok állnak az új miniszter mögött.
A gazdák szövetkezése, szervezett fellépése mostantól különösen fontos, sőt elengedhetetlen. A zöldtárca várományosaként Fodor Gábor azt mondta: ő főként a távlatokra tekint, a napi politikai, igazgatási tevékenységet másodlagosnak tartja. Hangsúlyozta: felelősek vagyunk az utánunk következő nemzedékek életminőségéért is. Talán a távlatos gondolkodás az oka, hogy az új miniszter hivatalba lépése előtt a kormányzat megváltoztatta a Vásárhelyi-terv megvalósításának határidejét. Az árvízi védekezést szolgáló hat víztározó megépítése eszerint 2007 vége helyett csak a következő évtizedben történhet meg. A munkálatokat eddig csupán két helyen indították el. Ez a döntés kétségkívül többszörösen érinti az utókort, hiszen a terhek egy részét az ő vállukra tették át.
Nem sikerült érdemi eredményt elérnie a zöldtárcának a Rába szennyezése ügyében sem. Az osztrák oldalon létesített bőrgyárakat hiába kérlelték, azok a magyar Külügyminisztérium állítólagos diplomáciai erőfeszítései ellenére sem tértek jobb belátásra. Fodor Gábor a távlatos gondolkodás jegyében veheti most kézbe a természetszennyezés ügyében készült aktákat. A Németországból ideszállított szemétbálák visszaküldésében is tevékeny részt vállalhat.
Fodor azt nyilatkozta: azzal a feltétellel fogadta el a miniszteri bársonyszéket, hogy az Országgyűlés ombudsmant választ a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletére. Az SZDSZ-es politikus arról nem beszélt, hogy az ötlet nem az övé. Tíz esztendeje, hogy Sólyom László törvénytervezetet dolgozott ki, a legutóbbi időkben pedig a köztársasági elnök többször szorgalmazta a jövő nemzedék szószólójának megválasztását. Külön is felvetette ezt abból az alkalomból, hogy az év közepén három ombudsman megbízatása lejár. Június végén – Lenkovics Barnabás után – Kaltenbach Jenő és Takács Albert is távozik. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesi tisztségét, amelyet eddig Takács Albert töltött be, most felválthatnák az új intézménnyel: a jövő nemzedék szószólójának posztjával. A pártok erről már egyetértésre jutottak. A zöldigazgatás és általában a hazai környezetvédelem jelentéktelenségén, elégtelen voltán próbált változtatni Sólyom László azzal is, hogy természetvédelmi területeket, nemzeti parkokat keresett fel megválasztása után. Meghirdette az úgynevezett zöldelnökök mozgalmát. A környezet ügye mellett elkötelezett államfők mind nagyobb számban csatlakoznak kezdeményezéséhez.
Csak üdvözölni lehet, ha Fodor Gábor az államfő nagy ívű elképzeléseit követve szintén tenni akar a környezet, a természet védelméért a jövő nemzedékek szolgálatában is. A napi igazgatási feladatokat azonban nem becsülheti le. A zöldszervezetek, köztük a Védegylet képviselői többször is hangoztatták: az előző és a jelenlegi kormányzat célzottan leépítette, szétzilálta, kivéreztette a jogszabályok érvényesítésére hivatott zöldhatóságot. A nemzeti parkok gazdasági helyzete megroppant. A hatóságoknak sokszor már csak arra van erejük, hogy rányomják a pecsétet a hivatalos iratokra. Annak veszélye fenyeget, hogy tőkeerős üzleti körök építési, beruházási engedélyeket kérnek, és esetleg kapnak majd természetvédelmi területeken.
Egy reményünk lehet: a civil mozgalmak, kezdeményezések megerősödnek, a népszavazás pedig sikerre vezet. A mezőgazdaságból élők és a helyi önkormányzatok egyaránt rákényszerülnek arra, hogy védjék környezetüket, településeiket.