Márciusi Charta néven új civil értelmiségi mozgalom alapításáról döntött szombaton Budapesten több mint száz ismert közéleti személyiség. A mozgalom zászlóbontását Csoóri Sándor író kezdeményezte, akinek márciusban írt leveléhez számos író, művész, tanár, közgazdász, tudós, egyházi személyiség csatlakozott.
– A cél az, hogy valamit megteremtsünk, amit magyar szellemnek hívunk. Egy kis nemzet személyi igazolványa a kultúra, s míg korábban nem volt szégyellnivalónk, ha a magyar kultúráról beszéltünk, ma már nem mondhatjuk el ugyanezt – hangsúlyozta Csoóri Sándor.
Az alakuló ülésen megjelent Pozsgay Imre, Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, Martonyi János, az Orbán-kormány volt külügyminisztere, Stumpf István politológus, Lányi András filozófus, Sára Sándor filmrendező és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti katolikus érsek is. – Azokra az ellentétekre, amelyekre mostanra jutott az ország, már nem lehet alapozni a demokráciát – hangsúlyozta Csoóri, aki elmondta, hogy a mostani helyzetfelmérő tanácskozást hamarosan újabb követi, ahol pontosabban meghatározzák, milyen formában működjenek. A magyar értelmiségnek címzett márciusi levelében Csoóri Sándor úgy fogalmazott: „a létrehozandó autonóm személyiségekből álló testületnek úgy kellene majd működnie, mint egy – jelképesen szólva – szellemi és morális felsőháznak, amelynek rangot az erkölcs, az értelem, a rokonszenv, a nemzeti érdek egységes védelme ad”. A tervek között szerepel egy alapítvány létrehozása is.
Csoóri fontosnak tartja, hogy ne keveredjenek a politikai táborokba. Szerinte a politikusok mellé olyan szakemberek kellenek, akik nincsenek kiszolgáltatva a politikusoknak. – A betegséget nem lehet megreformálni, azt meggyógyítani kell – mondta, azt hangsúlyozva, hogy fel kell éleszteni a szellemi életet, mert anélkül nincs esélye semmilyen változásnak.
origo.hu
Boldogságtól ugráló tehenek – Ilyet még biztosan nem látott! – videó
