Nyugdíj

– A szórványlelkészek és -gyülekezetek számára milyen következményekkel jár a határon túli műemlékek támogatására szánt anyaországi költségvetési tétel törlése?
– Az anyagi terhek átkerülnek a nem kormányfüggő civil szervezetekre, a kisebb alapítványokra és az egyházközségekre. Persze az is elképzelhető, hogy ez a helyzet mozgalmasabb alapítványi életet hoz – most én csak azt látom, hogy nincs kihez fordulni. Talán eljön az idő, amikor a román állam átvállalja azon terhek egy részét, amelyekhez nyilvánvalóan köze van. Mindenesetre kilendült a holtpontról: néhány templom felújítását nagy összeggel támogatta.
– Nem a magyarországi támogatás „provokálta ki” ezt a hozzájárulást?
– Minden akció reakciót vált ki természetesen. Én nem tulajdonítanék ekkora jelentőséget egy-egy millió forintnak, amikor a román állam esetenként több millióval támogatta a terveket. Viszont annak a gesztusnak igen, hogy a Teleki-alapítvány a legkényesebb helyeken vállalta a legsürgősebb beavatkozásokat, s ezzel a román állam is lépéskényszerbe került.
– Magyarigen református templomában mire fordították a támogatásokat?
– Helyreállítjuk az épületet kívülről. Most is olyan székelyföldi munkások dolgoznak a falakon, akiket mindenki ismer a szakmában, hiszen részt vettek több műemlék felújításában. Ők egyszerű erdélyi emberek, nem szakrestaurátorok. Kifejezetten e feladatra szakosodott cég egyetlen van az egész régióban, de annak munkadíja sokszorosa a most kifizetendő összegnek, velük nem lenne esély a felújításra.
– Milyen változások történtek az utóbbi években a magyarigeni gyülekezet életében?
– Döntő változás a családomban történt: már három gyermekünk van, tehát többen lettünk, mint maga a gyülekezet. Sikerült Magyarigent a köztudatba bevinni, legyen szó műemlékről, oktatáspolitikáról vagy történelemről. A román közösségekben is tudatosodik, hogy érték vagy éppen veszélyforrás lehet a község. Magyarigen közben agglomerációs övezetté válhat: magyarok költözhetnek ide Gyulafehérvárról, befektetők jelenhetnek meg. A kulturális turizmusnak is jelentősége van a közösség megtartásában: de hogy a Bod Péter-kultusznak és a templomnak szerepe legyen ebben, ahhoz jelentős befektetésekre volna szükség. A támogatásokról szólva azonban nem feledkeznék meg a magyar gyülekezetekről sem: a győri reformátusok körében egy innen elszármazott bácsi gyűjtést szervezett, és a javítások finanszírozását sok pasaréti embernek is köszönhetjük. Egy idős budapesti férfi havonta tesz félre a kis nyugdíjából Magyarigennek. Ha ők mindnyájan nem segítenek, én is nehezen tudtam volna itt gyökeret ereszteni. Persze küzdelmes az életünk: a tiszteletes aszszonynak dolgoznia kell Gyulafehérváron, a gyerekekkel ingázni kell, s vállalni azt, amit a szórvány jelent.