A kockázati tőke éve lesz 2007

Kiváló esztendő lesz az idei a kockázati tőke és a vállalati fúziók és felvásárlások számára – derül ki a Deloitte Zrt. tegnap kiadott bizalmi indexéből, amely a kiemelkedő nemzetközi piaci optimizmusra alapuló vállalatfelvásárlások és egyesülések idejét jósolja. Seres Béla, a Deloitte elemzője szerint a fúziók motorját az egyes régiókban jelentkező irdatlan globális pénzbőség, a tartósan alacsony jegybanki kamatlábak és az általános optimista várakozásokra alapuló menedzseri bátorság jelenti.

Elképesztő mennyiségű likvid tőke, s a felette rendelkező magánbefektetési társaságok állnak a dollármilliárdos vállalatfelvásárlások agresszív terjeszkedése mögött, amely az utóbbi években egyre inkább jellemzi a globális piacokat – hangzott el a Deloitte tegnapi sajtóreggelijén, ahol a világpiacot meghatározó spekulatív vállalatfelvásárlások és egyesülések tendenciáiról esett szó. Seres Béla, a Deloitte pénzügyi tanácsadási üzletágának regionális vezetője kiemelte, hogy a fúziók hátterében egy olyan optimista hangulat rejlik, amely az elmúlt időkben jellemzi a legnagyobb mamutvállalatok menedzseri rétegét, s amelynek nem lehet egyhamar a végét látni. A Deloitte partnere szerint a jelenség hátterében elsősorban a legfontosabb jegybankok tartósan alacsony alapkamatai állnak, amelyek egyúttal a megtakarítások utáni szerény mértékű hasznot is jelentenek, ezért a globális tőke a kockázatosabb, ám annál nyereségesebb vállalati felvásárlásokból kíván sokkal nagyobb profitot kinyerni.
A vállalatvezetők körében a globális konjunktúra nyomán kialakuló optimista hangulat már általános közvélekedésnek számít, egyre bátrabb felvásárlásokra késztetve a döntéshozókat, akár merész hitelfelvételek árán is – fogalmazott Seres, aki szerint az utóbbi idők gazdasági környezete még a legderűlátóbb várakozásokat is felülmúlta. A tömeges és nagy értékű cégfelvásárlások tendenciáját a kamatszintek mellett éppen a hitelfelvételi lehetőségek soha nem látott bővülése jellemzi: így akár tízszázalékos saját tőke mellett 90 százalékos külső finanszírozással is bele lehet vágni egy-egy megszerzésre kiszemelt stabil vállalkozás megvásárlásába.
A hitelfelvételi hajlandóság mára az egekbe szökött, amelynek oka egyrészt az a paradoxon, hogy miközben a kamatok költségként leírhatók, addig a tőke utáni jövedelmek után súlyos adóterheket kell megfizetni – véli a szakember, aki szerint ezzel még inkább a kölcsönfelvételre buzdítják a cégfelvásárlás mellett döntő vezetőket.
Az elmúlt időkben globális szinten óriási mennyiségű hitelkihelyezésre került sor: ennek fő erejét a magas nyersanyagárakon meggazdagodott arab államok, Oroszország, valamint a hatalmas külkereskedelmi pluszt felhalmozó Kína adja, innen gyakorlatilag dollárszázmilliárdok vándorolnak kontinensről kontinensre. A tőkéket összegyűjtő magánbefektetési alapok szerepe ezáltal felértékelődött, a vállalatfelvásárlások nélkülük ma már elképzelhetetlenek, de ugyanez igaz a kockázati, illetve spekulatív tőkebefektetésekre szakosodott alapokra, a hedge fundokra is. A jelenlegi felvásárlási láz jövője megjósolható – véli a Deloitte patnere –, annál is inkább, mert gyakorlatilag majdnem mindegyik szektorra kiterjed, így merőben eltér az internet megjelenésének tulajdonítható 1999-es fellendüléstől. A felvásárlási folyamatokat befolyásoló magánbefektetési társaságok kordában tartása egyrészt az angolszász piaci rendszeren nyugvó etika függvénye, másrészt országonként változó a kontroll mértéke – fogalmazott Seres, aki hangsúlyozta: a fúziók szabályosságának és a verseny életben tartásának védelmezése az egyes államok versenyhivatalaira és az EU-ra is nagy felelősséget ró.