A tavalyinál kevesebb fiatal tanul tovább

Hiller István oktatási miniszter szerint sikertörténet, Sió László fideszes oktatáspolitikus szerint viszont szégyen az idei felsőoktatási felvételi procedúra. Tény: az idén több mint húszezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba és tizenkétezerrel kevesebb fiatalt vettek fel, mint tavaly.

Folyamatosan csökken a jelentkezők száma az államilag finanszírozott képzésekre 2004 óta; mivel kiugróan megnőttek a ponthatárok, egyre többen voltak kénytelenek vállalni a költségtérítéses képzést. Az ő számuk a 2004-es tizenháromezerről az idénre tízezerrel megnőtt. Míg 2004-ben 167 ezer fiatal jelentkezett egyetemre vagy főiskolára, addig ebben az évben már csak 108 ezer. A felvettek száma is ennek tükrében csökkent: az állam intézkedéseinek következtében a három évvel korábbiakhoz képest (azóta vezették be a kétszintű érettségit és az államilag finanszírozott képzésben részt vevőkre is kirótt tandíjat) 28 ezerrel csökkent a felvettek száma. Így szeptembertől már csak 81 ezer fiatal kezdheti meg felsőfokú tanulmányait.
Hiller István (MSZP) oktatási miniszter szerint a hallgatók döntésének és teljesítményének eredménye az idei felvételi. Manherz Károly oktatási államtitkár viszont úgy fogalmazott, hogy az új pontszámítási rendszer „szépen meghúzta a mezőnyt”. Hogy ennek örülni kell vagy sem, az persze kérdéses, mindenesetre Hiller szerint jó úton haladunk afelé, hogy minőségileg javuljon a felsőoktatás, és ennek eredményei már 2009-re láthatóvá váljanak.
Sió László, a Fidesz oktatási szakpolitikusa arról beszélt tegnap, hogy a felvételi és finanszírozási rendszer átalakításának vesztesei a vidéki intézmények. A politikus szerint ugyanis több ilyen intézmény földrajzi elhelyezkedése miatt, vagy esetleg azért, mert nem jogosultak mesterképzést folytatni, elveszítik nemcsak az államilag finanszírozott, hanem a fizetős hallgatóikat is. Ugyanakkor ezek az intézmények korábban – ugyancsak a korábbi MSZP–SZDSZ-kormány intézkedéseinek nyomán – jelentős fejlesztésekbe kezdtek, de most azzal szembesülnek, hogy a PPP-konstrukcióban elkezdett beruházásaik miatti többmilliárdos adósságukat nem tudják törleszteni. Két lehetőségük van: vagy magasabb tandíjat rónak ki – ekkor viszont még inkább csökken az esélyük hallgatókat toborozni –, vagy ingatlanvagyonukat kénytelenek felélni. Ez egyébként a többi, jól menő intézményt is fenyegetheti. Az államilag csökkentett keretszámok miatt 5-10 milliárd forint esik ki a felsőoktatási intézmények költségvetéséből, miközben működési költségeik nőnek. Ezt is legfeljebb az említett módon tudják pótolni.
A legnépszerűbb intézmények listáját az idén is az ELTE vezeti, ezt követi a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem. A negyedik a Budapesti Corvinus Egyetem, majd a sorban a Budapesti Műszaki Főiskola, a Műszaki Egyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem következik.
A legtöbben (közel 15 ezren) gazdálkodási és menedzsment szakon kezdik meg tanulmányaikat szeptemberben. A második és harmadik helyezett a turizmus-vendéglátás (9631) és a kommunikációs és médiatudomány (8271) lett. A kereskedelem és marketing szakokra járók is sokan (8244-en) lesznek, de mérnök informatikusok (6768), valamint a pénzügy- és számvitel szakosokból is lesz bőven. Tavalyhoz képest átalakult a legtöbb hallgatót fogadó intézmények listája, igaz, a nagy múltú egyetemek túlsúlya így is változatlan: 2007-ben az ELTE az egyetlen, amely hétezernél is több (7104) diákot felvett, a pécsi, a szegedi, a debreceni egyetem hat- és hétezer közötti hallgatószámot fogad be. Azoknak, akik nem nyertek felvételt sehova, augusztus 13-ig van lehetőségük a pótfelvételiken megméretni magukat. Ennek részleteiről és a pótfelvételi-eljárásról a www.felvi.hu oldalon kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők.