Tiszta és ápolt porták települése Badacsonytomaj. A főterén komor hangulatot áraszt a szürkés bazalttemplom. Az első Európában, 1931–32-ben építették. Azóta sem épült sok, a templomi dokumentumok szerint leginkább Franciaországban. Egy kirakatban felhívást olvasni, egy turisztikai egyesület szemétgyűjtési akciót szervez a Badacsony-hegyre. A hegy mediterrán vonásokkal is felruházott napfényes lejtőin a római korig visszavezethető belterjes szőlő- és gyümölcstermelés fejlődött ki. A vörös homokkő és bazalt málladékán termő szőlőn kívül jellemző a mandulafa és az illatos levendula. Állítólag a pincék déli falánál napos zugokban a füge is megterem.
Ez a Badacsony-hegy világörökségi helyszín lehetne, de köszöni, nem kér ebből az elismerésből az önkormányzat. Mert mindennek oka van…
A Tapolcai-medence tanúhegyeinek térsége a Hévízi-tóval és a Tihanyi-félszigettel közösen először 2003 februárjában került fel a Magyar Köztársaság úgynevezett világörökségi várományosi listájára. Kis szépséghiba, hogy a Hévízi-tó önállóan pályázott, s már 2003 januárjában felkerült a Magyar Nemzeti Bizottság világörökségi listájára, ám a döntéshozók úgy látták helyénvalónak, hogy a megmérettetés egy nagyobb, komplex egységet kezelve, a Tapolcai-medence tanúhegyeivel és a Tihanyi-félsziget geológiai örökségét együtt felmutatva történhet meg.
Nem kellett az érintett önkormányzatokat arról győzködni, hogy a világörökség cím számos előnnyel jár, többek között egyedülálló lehetőséget teremt a nemzetközi védelem alá helyezett műemlékek, területek egyedülálló értékeinek megőrzésére és fejlesztésére, de élénkíti a turizmust is, ám a világörökségi felkészülés szervezési, egyeztetési folyamata a három helyszín miatt rendkívül nehézkessé vált. Mondhatni: a pályázati koncepció megerősítéséért az utóbbi években nem sok minden történt, sőt Tihany önkormányzatának képviselő-testülete úgy döntött, hogy elsősorban a távolság miatt nem tud mit kezdeni a világörökségbe való közös nevezéssel. Bár a testület továbbra is együttműködik Tapolcával és Hévízzel a világörökségi jelölésben, de az is elképzelhető, hogy önállóan kíván pályázni.
Ebben a megosztott helyzetben döntött úgy Badacsonytomaj önkormányzata, hogy az érvényes közös pályázat elismerése esetén nem akar a világörökség részese lenni.
Az önkormányzat határozata a következőképpen hangzik. A képviselő-testület nyilatkozik arról, nem kíván részese lenni a Tapolcai-medence és az azt körülvevő vulkáni eredetű tanúhegyek, a Káli-medence, valamint az Egervíz völgye világörökségi minősítést kérő eljárásnak.
Mint azt Krisztin N. Lászlótól, Badacsonytomaj független polgármestertől megtudom: míg a volt rendszerben és a kilencvenes évek első felében több száz főt foglalkoztatott a borkombinát és a textilüzem, mára ezek az üzemek bezártak, az itt élők megélhetési körülményei roszszabbodtak. Míg korábban a helyben foglalkoztatottaknak a turizmus és a szőlészet-borászat jövedelemkiegészítést jelentett, mára a munkahelyük elvesztése mellett – ismerve az európai uniós törekvéseket – ez a forrásuk is megcsappant. Miközben folyamatosan érzik a gazdasági helyzet romlását, és kevesebb a lehetőség is, a település nem engedheti meg magának, hogy ne fejlődjön. Megtudtam, hogy Badacsonytomaj a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található, s ez az útkeresés már a nemzeti park jelenlétével is nehézkessé vált.
A polgármester elmondta: a világörökségi pályázat évekkel ezelőtti előkészítésekor a környéken élők annyit tudhattak, hogy a tanúhegyek legteteje szerepel a tervezetben. Kétségtelen, hogy az elismerés eszmei, kulturális és turisztikai értékkel bír, de számos megkötéssel is járna. Érzelmek helyett a konkrétumokra is kíváncsiak voltak, ezért számos már odaítélt magyarországi világörökségi helyszínt felkerestek, s több olyan véleményt hallottak, hogy az elismerésnek inkább több a hátránya, mint az előnye. A szakemberek önkormányzati vezetőknek tartott előadásaiból pedig egyértelműen kiderült, hogy a cím odaítélése a turisztikai vonzerőt növeli, de garantált többletforrással nem jár. Ilyen ismeretek birtokában az önkormányzat a projektet támogató korábbi határozatát felülvizsgálta és visszavonta, s arra a megállapításra jutott, hogy a jövőben nem kíván a világörökség részévé nyilvánító eljárásban részt venni.
– Mi úgy gondoljuk, hogy az eszmei, kulturális, turisztikai értékek mellett, megkötéseket hoz a település számára az elismerés. Erre azért is vagyunk érzékenyek, mert mi a gyakorlatban is megtapasztaltuk, hogy a nemzeti park szabályzórendszere milyen megkötéseket tartalmaz a számunkra.
Gelencsér Ottó badacsonytomaji jegyző megjegyezte: a közvilágítás bővítésekor például a nemzeti park előírta azt, hogy betonoszlopot nem, csak kovácsoltvas kandelábert lehet felállítani a település utcáin, s ez például ötszörösére növelte az amúgy is szűk költségvetésű önkormányzat költségeit.
Elmondta, jól emlékszik arra, hogy Veszprém megye közgyűlése 1997-ben úgy támogatta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létrejöttét, ha a mindenkori kormány az adott költségvetésből az állampolgárokat és gazdálkodó szervezeteket érő hátrányos helyzet kompenzálására pénzalapot hoz létre. Ezt az összeget akkor Veszprém megyében évi hárommilliárd forintra becsülték. Mivel ilyen alap azóta sincs, természetesen a többletköltségeik kompenzálása sem történt meg.
– A világörökség a település közvetlen érdekén túlmutató helyzetbe hozhat minket. Például egy föld alatti közműalagút milliárdokba kerülne, és nem is tudnánk azt miből kifizetni – szögezte le a település jegyzője.
Alapvető igazságtalanságnak nevezte azt is, hogy az állam még normatíve sem ismeri el azt, hogy egyes településeken hat-hét hónapon belül megtöbbszöröződik a lakosság száma. Ennek hátrányát nap mint nap érzik a településen élők.
A badacsonytomaji önkormányzat vezetői a világörökségi pályázatot nem látták, az érdemi munkába nem vonták be őket. Napjaink aktualitása, hogy a Balaton-törvényt módosítják. Tart a véleményezés, amelynek során kiderült, hogy bár korábban a tanúhegyek tetejének világörökséggé nyilvánításáról volt szó, mára ez a terület megnőtt, s Badacsonytomaj is a kijelölt terület részévé vált. Krisztin N. László szerint már a külterületi kiterjesztés is aggályos lenne, hiszen a hegy nem az önkormányzaté, de annak állapotát most is a településen kérik számon. A hegy a magyar államé, kezelője a nemzeti park, az erdő gazdája pedig a Balaton-felvidéki erdőgazdaság.
Badacsonytomaj boltjaiban, kávézóiban, idegenforgalmi szálláshelyein nehéz volt véleményt kicsikarni a világörökséggel kapcsolatban. Volt, aki az ilyen irányú törekvésről s az abból nem kérésről sem tudott. Egy panziótulajdonos szerint a műemléki épületük felújításakor annyi építésügyi megkötéssel találkozott, hogy majdnem visszaadta a vállalkozói engedélyét. – Túl sok a béklyó, s kevés a támogatás – fejtette ki a véleményét tömören. Mindezen körülmények arról tanúskodnak, hogy a világörökségi pályázat nem elég megalapozott. Mások szerint a helyiek nem akarják azt, hogy a gyermekeiket sárga permetezőgéppel a hátukon fényképezzék a turisták.
Egy természetjáró szerint a Badacsony-hegy állapota kívánnivalókat hagy maga után. Ráadásul a jogszabályok szerint, ha szó szerint vesszük a természetvédelmi törvényt, a Badacsony-hegy kiemelten védett tetejére csak egyedi hatósági engedéllyel lehetne felmenni, illetékbélyeges kérvény beadását követően, 30 napos eljárási időt figyelembe véve.
– Alapvetően nem azt várjuk, hogy dőljön hozzánk a pénz, de ne korlátozzák, és ne drágítsák meg az életünket, s az elismerés többlethátránnyal ne járjon – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő ismert helyi vállalkozó. Egy konkrét példát is említett. Köztudomású, hogy egy nemzetközi áruházlánc szeretett volna a településen üzletet építeni. Olyan ismert cég, amelynek meghatározó színű emblémája van. Az építési hatóság a sok előírás mellett „csak” azt kérte még, hogy az embléma nagyságát és színét változtassák meg. A választ még nem tudni, de ha erre egy vállalkozás azt mondja, elmegyek a szomszédba, mert ott nincs előírás, akkor a korlátozás vesztese Badacsonytomaj lakossága és vendégköre lesz – ismertette az esetet a vállalkozó.
Hazafelé menet megint a szürke bazalttemplom előtt haladok el. Nos, ez a szín jó lesz?
Franciaország
Vizsgálat indult Franciaországban a X ellen, mert az algoritmusa alkalmas lehet külföldi beavatkozásra
