Borreform: vihar után nyugalom

Túlzott nyugalom követte a kezdeti felháborodást az Európai Bizottság borreformtervezetével kapcsolatban – mondta lapunknak Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, aki szerint emiatt félő, hogy így végül keresztülverik a szakma haragját kiváltó elképzeléseket. Elképzelhető, hogy a csend annak tulajdonítható, hogy tervével ellentétben a bizottság mégsem tiltaná a cukorhasználatot, az érintett tagországok pedig, elkönyvelve e részsikert, elkényelmesedtek.

Egy kicsit nagyobb nyugalom van az unió által bemutatott borreform-jogszabálytervezet körül, mint amit a helyzet elvileg diktálna – véli a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. Horváth Csaba emlékeztetett arra, hogy a múlt heti miniszteri szintű uniós egyeztetések után – ahol a legtöbb bortermelő tagállam elfogadhatatlannak tartotta a tervezetet – lényegében semmi sem történt, maga a találkozó sem hozott sikereket, hiszen azóta mély csend övezi a témát. Márpedig – fogalmazott a HNT elnöke – félő, hogy ilyen körülmények között a bizottság keresztülveri tervezetét. Véleménye szerint sokkal határozottabb és intenzívebb fellépésre lenne szükség annak érdekében, hogy a hazánknak, illetve az összes új tagország számára hátrányos javaslaton változtassanak. Információi szerint az érintett tagországok vezetőinek nyugalmát az válthatta ki, hogy a bizottság jelezte, hajlandó lenne mégis meghagyni az eddigi cukorhasználati gyakorlatot. Noha az északabbra fekvő bortermelő országok így komoly tehertől mentesülnének, ez mégis csak a jéghegy csúcsa – hívta fel a figyelmet Horváth Csaba.
A magyar borágazat számára drasztikus változásokat előrevetítő borreform ugyanis a cukorhasználat tiltása mellett – ami egyébként mintegy 15 százalékkal növelné a borelőállítás költségeit – nagymértékű szőlőkivágást is tervez, illetve kimondottan aránytalanul osztaná el a rendelkezésre álló közösségi pénzeket, előnyben részesítve az unió piacára eddig is felesleget termelő déli tagországokat. A nemzeti boríték – amely a tagországok által felhasználható pénzeket tartalmazza – felosztási elve súlyosan diszkriminatív, ezért annak megváltoztatása lenne a legfontosabb feladat – mondta Horváth Csaba. Rávilágított: a felosztást a bizottság történelmi, s nem terület- és termésalapon képzelte el, ami azt jelenti, hogy a forrásokat a 2002-től igénybe vett támogatások alapján osztanák el. Ez azonkívül, hogy az új tagok csak két évvel később csatlakoztak, azért elfogadhatatlan, mert éppen azon déli államokat részesíti előnyben, amelyek eddig is felesleget termeltek, s több millió hektoliter lepárlásához kaptak támogatást – mondta a HNT elnöke. Azok viszont, akik korábban sem termeltek felesleget – Németország, Ausztria, Magyarország –, s inkább a szerkezetátalakításra helyezték a hangsúlyt, kevesebb támogatáshoz jutnak. A bizottság terve alapján hazánknak még a csatlakozás évében igénybe vett forrásoknál is kevesebb járna. Míg tavaly 20,4 millió eurót kaptunk – ebből ötöt kivágásra –, addig 2009-ben, az első megreformált évben ez alig haladná meg a 10 millió eurót. Ráadásul ezt négy különböző intézkedésre kellene fordítani, miközben az elmúlt időszakban ennyit csak a szőlőültetvények szerkezetátalakítási támogatására költhettünk. Horváth szerint emellett súlyos gondokat okozhat még a megnövelt kivágási támogatás is, ami ugyancsak a szegényebb új tagországokat érinti hátrányosan.