Budapest, végállomás

Miközben a világon soha nem látott módon fejlődik a turizmus, Budapest „világvárosra” egyre kevesebben kíváncsiak. 2007 első felében az ENSZ Turisztikai Világszervezetének szakemberei erős fellendülést regisztráltak – még az eddigi rekordévet, 2004-et is túlszárnyalja a növekedés annak ellenére, hogy továbbra is válsággócokkal, feszültségekkel teli és kiszámíthatatlan a nemzetközi politikai helyzet, terrorcselekmények és a klímaváltozásból eredeztethető szélsőséges időjárás riogatja az utazni vágyókat.
Idén Ázsiába kilenc százalékkal többen mentek, mint tavaly, de nyolcszázalékos bővülést produkált Afrika és a Közel-Kelet, hatot pedig Európa. Csak az elmúlt hét végén több mint egymillió-százezer turista érkezett Horvátországba (ráadásul ebben nincs benne azoknak a száma, akik kishatáron, repülőgépen vagy hajón lépték át az országhatárt). És ne feledjük azt sem, hogy Horvátország nemrég még háborús térségnek számított – ezzel szemben Magyarországon januártól májusig összesen alig 1,1 millió külföldi vendég 3,1 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A dél-európai országban nyaralók annyi valutát váltanak be helyi pénzre, hogy a horvát jegybanknak már sokadszor be kellett avatkoznia, elkerülendő a kuna túlzott felértékelődését. A Görögországba látogató turisták száma 5,95 százalékkal emelkedett az idei esztendő első fél évében, s ez a növekedés immár a harmadik sikeres évet jelenti – jelentette be a Görög Turisztikai Vállalkozók Szövetsége. Az országot tavaly csaknem 16 millió turista kereste fel, akik becslések szerint 12 milliárd eurót költöttek ottlétük során.
Az egyre rosszabb hazai statisztikákat – talán az őszödi beszédben említett „trükkök százai” segítségével – sikerként kommunikálják. Örvendetesen növekszik a belföldi vendégek és vendégéjszakák aránya – mondják, elfeledve, hogy ez elsősorban két oknak köszönhető: kevesebb külföldi érkezik az országba, illetve az embereknek egyre kevesebb pénzük van külföldön nyaralni. Utóbbi esetben a szükség szül kedvező változást, hiszen nem győzöm magam sem eléggé hangsúlyozni a belföldi turizmus fontosságát (elég felfedezni- és látnivaló van az országban), és azt, hogy jó lenne, ha a magyarok elsősorban saját országuk és a Kárpát-medence magyarlakta területeit látogatnák.
A Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) észlelte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) trükkjét, és saját elemzést juttatott el a turisztikai szakma képviselőihez az első fél évi szállodai mutatószámokkal kapcsolatban. Eszerint a fővárosban minden kategóriában visszaesést tapasztaltak a vendégéjszakák számában (!), az ötcsillagos szállodákban 2, a négycsillagosokban 3,4, a háromcsillagos hotelokban pedig 4,6 százalék a visszaesés az egy esztendővel korábbiakhoz képest. Ezzel szemben az ország más vidékein nőtt a szállodák kihasználtsága, Kelet-Magyarországon például az ötcsillagosoknál 12,5, a két kategóriával gyengébbeknél 9,5 százalékkal.
A nettó bevételek tekintetében még szembetűnőbb a fővárosi szállodák helyzetének gyengülése – itt az infláció és az áfanövekedés ellenére csupán az ötcsillagos szállodáknál haladta meg a tavalyi összeget (100,8 százalék), míg a négycsillagosoknál nyolc, az eggyel alacsonyabb kényelmi fokozatú hoteleknél pedig tizenegy százalékot esett. Az MSZSZ hangsúlyozza: a szállodai bevételek szempontjából aggodalomra ad okot az a tendencia, hogy az országos bevételek kétharmadát kitevő Budapesten következett be jelentős visszaesés a vendégéjszakák számában, szobafoglaltságban, illetve az is, hogy a negatív tendencia felerősödött május–júniusban, ami Budapesten főszezonnak számít.
A hivatalosságok sejtetni engedik, hogy elsősorban az őszi zavargásoknak köszönhető a visszaesés, tehát az ellenzék a hibás a főváros csődjéért. Mielőtt ezt elhinnénk nekik, nézzük meg, mit talál a magyar fővárosban az, aki kalandvágyból ide látogat. Aki repülővel érkezik, azt a nyolcvanas éveket idéző tömény szürkeség látványával fogadja a Ferihegyi gyorsforgalmi út. A fapados turista – ha épp nincs leszakadva a felsővezeték a vadonatúj megállóban – koszos vonatokon döcöghet be a rozsdamarta állomásokra: a Kökin agresszív koldusok és alkoholisták tömegén átvágva ülhet metróra, a Nyugatinál pedig kartonlapokon alvó hajléktalanokon és húgyszagú aluljárón kell átverekednie magát. Szemetes utcák, kutyapiszok, alkalmi árusok hada, elviselhetetlenül meleg villamosok, az útkereszteződésekben erőszakos ablakmosók és kutyalánccal lelakatolt hamutartójú talponállók várják a legénybúcsúra érkező bulituristákat, akik cserébe hétvégeken telehányják a szórakozóhelyek környékét, miután felborogatták a kukákat. Ezt kínálja Budapest 2007-ben; akkor, amikor a gyönyörűen felújított Nagyszeben Európa kulturális fővárosaként minőségi programok ezreivel várja jól szituált, igényes látogatóit. Demszky „világvárosába”, a „kultúra és a liberális eszmék megapolisába” a KSH felmérése szerint alig az érkezők nyolc százaléka (!) jön városnézési céllal, és száz emberből hármat (!) vonzott ide a kultúra. 2009 különben a kulturális turizmus éve lesz – mi addig majd bezárjuk, ellehetetlenítjük, privatizáljuk a színházakat, művelődési intézményeket, fesztiválokat.
Miközben a főváros pang, a Balaton – és ez nagyon jó hír – újjáéledni látszik, a déli parton például már nyolcvanszázalékos a telítettség. A szállodák egészen a nyár végéig foglaltak, a parthoz közeli magánházakban alig van hely. A magyar tenger most népszerűbb, mint az elmúlt években bármikor. A kánikulának, a kiváló víznek és az egyre jobb szolgáltatásoknak köszönhetően csúcsokat döntöttek a strandok a múlt hét végi forgalommal. A szálláshelyekhez hasonlóan a tóparti fürdőkben is elsősorban a belföldiek adják a vendégkör túlnyomó részét. Makón már más a helyzet, mert minden második vendég román. A főként Arad és Temes megyei vendégeknek köszönhetően megduplázódott az eladott belépők száma. Hét közben a vendégek fele, hétvégén akár a hatvan százaléka is külföldi, ami négy-ötszáz határon túli látogatót jelent. Nem mindig volt ez így: tavaly napi tizenöt-húsz külföldi vendégük volt csupán, főként németek, hollandok, kanadaiak. Ők továbbra is jönnek, ugyanakkor valósággal elárasztották a fürdőt a románok. A külföldi vendégeknek igyekeznek a kedvében járni, a hangosbemondó már románul is köszönti a vendégeket, és közli a legfontosabb információkat, és készültek román nyelvű tájékoztató táblák és feliratok is – írta a Délmagyarország című napilap.
Egy nemrég nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a magyar turizmus számára most a legnagyobb kihívást a megingott országimázs helyreállítása és az érdeklődés felkeltése jelenti. Az EU számunkra meghatározó piacán, a legfontosabb vendégküldő országokban (Nagy-Britannia, Németország, Olaszország) erőfeszítéseket kell tenni a piacvesztés visszafordítására, hiszen ezekből az országokból jóval kevesebb turista érkezik hozzánk, mint a korábbi években. A kutatás szerint fontos feladat annak biztosítása, hogy Budapest továbbra is a magyar turizmus exkluzív vonzereje maradjon. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a turizmus átfogó fejlesztése, a főváros regionális turisztikai versenypozíciójának javítása, ami nem képzelhető el a város általános rendezettségének, a tisztaságnak, a közbiztonságnak és a szolgáltatási színvonalnak a javítása, a vonzerő újabb gazdagítása nélkül. A turisták úticél-választását a jövőben mindinkább a szabadidős élmény megszerzésének igénye motiválja, ezért a minőségi turisztikai infrastruktúra mellé színvonalas programokat is kell kínálni.