Budapestnek kedvez a szaktárca?

Túl jól jártak a budapesti nagy egyetemek a vidékiek rovására az idei hallgatói létszámok és felvételi ponthatárok megállapításakor – véli a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának dékánja. Almási Tibor szerint az a legfelháborítóbb, hogy a felvételi eljárás szabályait az utolsó pillanatban hozta nyilvánosságra az oktatási tárca.

A nagy budapesti egyetemek kapacitásuk nyolcvan-kilencven százalékát feltölthetik az államilag finanszírozott képzésre járó hallgatókkal a szeptemberben induló tanévben, míg a vidékiek a felét sem tudják – állította lapunknak a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának dékánja. Almási Tibor szerint a legnagyobb probléma ezzel, hogy csak az utolsó pillanatban derült ki a felvételi eljárás legtöbb részlete, ezért úgy tűnik, mintha a szabályokat és a keretszámokat menet közben módosították volna az oktatási tárcánál.
– Az egyes egyetemek adatainak összehasonlításánál derül ki, hogy a nagy budapesti intézmények jártak jól a vidékiek rovására – mondta a dékán. Felhívta a figyelmet: míg például az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) angol szakra 270-280 hallgatót vehet fel, addig a szegedi csupán kilencvenet. A francia szakot működtető vidéki egyetemek összesen nem kaptak annyi diákot, mint amennyit egyedül az ELTE. Almási szerint ugyanakkor ez a tendencia mutatható ki a műszaki és az agrár-felsőoktatási intézmények esetében is. A dékán úgy véli: ez azért nem jó, mert a budapesti egyetemek eleve könnyebb helyzetben vannak, hiszen lényegesen nagyobb körből szerezhetnek diákokat maguknak, mint a vidékiek. – A keretszámok meghatározása során ezt az egyenlőtlenséget mérsékelni lehetne, ám az idén ennek éppen az ellenkezője történt – tette hozzá Almási, aki szerint a vidéki egyetemek elsorvasztása hosszú távon a nekik otthont adó városoknak is hátrány lehet gazdasági és társadalmi értelemben is. A dékán úgy tájékoztatott: amikor az év elején kihirdették a következő tanév keretszámait, csak annyit lehetett tudni, összesen 4200 bölcsészhallgatót vesznek fel az ország egyetemeire. Azt azonban akkor még nem hozták nyilvánosságra, hogy az egyes felsőoktatási intézmények szakjai mennyi diákot vehetnek majd fel. – Ezek a számok kedden, tehát egy nappal a felvételi eljárás vége előtt derültek ki, hátrányos helyzetbe hozva az egyetemeket és a felvételizőket is – mutatott rá a dékán. Mint mondta, ha már a jelentkezési határidő lejárta előtt tudni lehetett volna, hogy például a szegedi egyetem összesen két latin szakos hallgatót vehet fel, és emiatt 142 pont lesz a ponthatár, akkor a felvételizők egy része bizonyára más sorrendben töltötte volna ki a jelentkezési lapját.
Almási szerint az a legnagyobb probléma, hogy a keretszámok pontos felosztásának szabályait senki nem ismerte, az egyetemek többszöri kérésére a minisztérium végül kedden délután adott ki egy egyoldalas tájékoztatót erről. A dékán úgy véli: minden jel arra mutat, hogy a szabályokat, a keretszámok felosztását menet közben módosították. Példaként említette, hogy kedden délután még arról volt szó: az egyetemek számára kvótát szabnak a költségtérítéses hallgatók esetében is, ezt azonban szerda délelőttre visszavonták.
Mannherz Károly, az oktatási tárca államtitkára kérdésünkre közölte: az idén alapjaiban változott meg a felvételi rendszer. Ebben az évben ugyanis már az is számított, hogy a jelentkezők mely intézményeket jelölték meg első helyen. Példaként a jogászképzést említette: a legtöbb felvételiző az ELTE jogi karára szeretett volna bekerülni. Éppen ezért a számítógépes rendszer először ezt a kart töltötte fel hallgatókkal, majd utána népszerűségi sorrendben a többit. E szerint tehát azért kaptak jelentősen több hallgatót a budapesti egyetemek, mert oda lényegesen többen jelentkeztek. Mannherz közölte, a rektori konferencia bizonyára elemezni fogja a felvételi rendszert, és ha szükséges, nyilván javaslatokat is tesz a változtatásra.