Fesztivál Füreden és Csopakon

Munkatársunktól
2007. 07. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ötödik alkalommal rendezték meg június utolsó hosszú hétvégéjén a – hivatalos nevén – Balatoni hal- és borünnepet Balatonfüreden, valamint két szomszédos településen, Csopakon és Paloznakon. – Nagyszerű, példamutató, ahogy több önálló település ilyen természetesen és sikeresen össze tud fogni egy többnapos, sokszínű programsorozat lebonyolítására – állapította meg Bóka István, a város polgármestere nyitóbeszédében. Az ellenzéki politikus – aki az idén háromezer kollégája közül elnyerte az „Év polgármestere” kitüntető címet –, köszöntőjében azzal biztatta hallgatóságát, hogy „az ilyen nehéz időkben, amikor a kormány kemény gazdasági megszorító intézkedésekkel, pénzelvonással, kórházbezárásokkal, adóemelésekkel sújtja az ország polgárait, igenis kell ünnepelnünk, az embereknek szükségük van a vidám, tartalmas közösségi programokra, a kulturált együttlétre”. Majd Lasztovica Jenő, a Veszprém megyei közgyűlés fideszes elnöke üdvözölte a fesztivált és közönségét.
Az ünnep atmoszférája töltötte meg a füredi Tagore sétányt a péntek kora esti megnyitó idején: a tóparti promenádon az alkalomhoz illően öltözött helybéliek, hazai és külföldi vendégek múlatták az időt a borpavilonok előtti asztaloknál, ízlelgetve az ország különböző vidékeiről érkezett kiváló szőlészek-borászok termékeit.
Talán nem sokan gondoltak rá, amikor felcsendültek a Himnusz hangjai, hogy nemzeti ódánk keletkezése mennyire találkozik e hely szellemével, de iskolás gyerekeink is tudják, hogy az 1820-as évektől a magyar nemzeti progresszió egyik jeles helyszíne, a reformnemzedék kedvelt tartózkodási helye volt az akkori Balaton-part egyetlen „modern” települése. Fürednek kőszínháza, úri társasága volt; sokat időzött benne Deák Ferenc, Kisfaludy, Wesselényi, Vörösmarty, Csányi László, Felsőbüki Nagy Pál, Gyulai Pál; később itt lakott Jókai Mór, itt vendégeskedett Széchenyi István. 1846-ban az általa kezdeményezett és finanszírozott Balatoni Gőzhajózási Társaság első gőzösén, a Kisfaludyn érkezett a füredi kikötőbe a legnagyobb magyar. Kőbe faragott alakja ott áll most a színpad mögött, az öreg fák között.
Amikor a rendezvény lelki védnöke, Korzenszky Richárd tihanyi perjel végül megáldotta a hal- és borünnepet, szó esett arról is, hogy az idén éppen Péter-Pál napra esik a rendezvény, márpedig a bibliai apostolokat – különösen a halász Szent Pétert – éppen a halászok tisztelik védelmezőjükként. (Az évenkénti ünnep fővédnöke Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, védnöke Liszkay Gábor, lapunk főszerkesztője.) Ezután a színpadon termettek a város néptánc-egyesületének ifjai, akik zenekaruk hangjaira frissen ropták a dunántúli táncokat. Egészen eredeti, méltán újdonságnak nevezhető műfajjal rukkolt elő a sétány kis színpadán a média „fenegyereke”, Sebeők János, aki úgymond „bordalokat” adott elő – köztük a „Balatonaligán, ha van elég maligán…” kezdetűt –, élénk tetszést aratva a hallgatóság körében. A médiasátraknál a Magyar Nemzet újságíróival, a Hír TV ismert arcaival és a Lánchíd Rádió hangjaival találkozhattak élőben a vendégek, amikor pedig a könyvbemutató asztal előtt már irdatlan hosszú sor kígyózott, az azt jelentette, hogy az olvasók Lévai Anikó különleges szakácskönyvét szeretnék a szerző kézjegyével még emlékezetesebbé tenni. Csütörtök estétől vasárnapig több helyszínen is voltak könyvbemutatók: Szőcs Géza Limpopó című új könyvével kezdődött a soruk a füredi Baricska csárdában – ahol másnap szerenád- és dalestet lehetett hallgatni –, a három résztvevő településen estéről estére egymást fedték a különböző kulturális és társas események. A zenei program a Kormorán együttessel indult és a Ghymessel zárult, sőt egy vállalkozó szellemű fiatalokból álló csapat Guinness-rekordot is felállított a folyamatos klasszikus gitárzenélésük időtartamával.
Pénteken Csopakon tartották a Magyar Nemzet főmunkatársainak és a környék közügyek iránt érdeklődő polgárainak találkozóját. A hűvös este dacára több mint száz vendég foglalt helyet Dobó József családi fogadójában. A beszélgetést vezető Stefka István a jelen idejű belpolitikáról kérte a lap újságíróinak véleményét. Kormos Valéria – aki már az 1990-es évek derekán cikksorozatokat és könyvet írt a Fenyő János nevéhez fűződő (média)jelenségről – most a gyilkossághoz kapcsolódó friss eseményekről és a tavaly őszi fővárosi rendőri erőszak következményeiről, illetve azok hiányáról beszélt. Ludwig Emil arról töprengett fennhangon, hogy a valóság mennyivel meglepőbb, kiszámíthatatlanabb tud lenni a fantáziánál, arra utalva, hogy éppen a forradalom ötvenedik évfordulóján történt a hatalom részéről az 1956 óta legsúlyosabb támadás a szabadságjogok ellen hazánkban. – Gondolta volna ezt valaki 1990-ben vagy 2000-ben? – tette fel a kérdést. Kristóf Attila egy kérdésre válaszolva képtelenségnek, tűrhetetlen bűnnek nevezte a kormány reform címén folytatott támadását az egészségügyi ellátórendszer ellen.
Nem mellékesen Kristóf Attila és Dobó vendéglős a 2003. augusztusban indult hal- és borfesztivál ötletgazdája, kezdeményezője és motorja. Közös munkájuk egyik szép eredménye, hogy egy Csopakon kifogott 54,5 kilós harcsából készült nyolcvanadagnyi, kapros-juhtúrós galuskával körített halpaprikással a legnagyobb sikert aratták egy bormagazin budapesti főzőversenyén. Jó étkekben és italokban most sem volt hiány: remek reggelik és vacsorák a Dobó családnál, vasárnap reggel horgászverseny, utána halászléfőző vetélkedés a Balaton partján. A változékony időjárásra – hűvösre, hőségre – a legjobb gyógyírnak bizonyult a paloznaki Jásdi-pincészet olaszrizlingje, szódával és anélkül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.