Három jelentés

k ö n y v e s h á z

Magyar közjogi hagyományok és nemzeti öntudat a 19. század végétől napjainkig címmel dokumentatív alapkönyv jelent meg Tóth Zoltán József jogtörténész, politológus tollából. Világos képet rajzol fel a szerző arról, hogy milyen szerepet játszott évszázadokon keresztül Szent István koronája a magyar történelemben. Különböző politikai erők időről időre próbálták, próbálják lejáratni, svájcisapkázni, múzeumi tárgyként besorolni Szent István koronáját és a hozzá fűződő Szent Korona-eszmeiséget. Pedig nem kevesebbről van szó, mint a magyar történeti alkotmányról, az alkotmányos garanciák rendszeréről egészen 1848-ig, amelyek az intézmények működését és a szabadságjogok érvényesülését biztosították a törvények és a szokásjogok jelentette tradicionális jogrendben. A XIX. század második felében a modern magyar állam, amely a szabadságharc leveréséig működő állammal vállalt jogfolytonosságot, új tartalommal töltötte meg a régi alkotmányos formákat, kiegészítve őket. Az új alkotmányos szerkezet jogi és politikai legitimációját jelentő alapvető törvények és szokásjogok egységes rendszerét – Deák Ferencre hivatkozva – a jogtudomány és a politika elnevezte Szent Korona-tannak. Tóth Zoltán József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára szerint a Szent Korona, illetve a hozzá kapcsolódó alkotmány, alkotmányosság, szabadságjog a magyar nemzeti önmeghatározás, öntudat meghatározó részévé vált a középkor századaitól.
A szerző gazdag választékot kínál alkotmánytörténetünkről az Aranybullától a Szent Koronáig. Betekintést nyerhetünk a könyvben azokról a tudományos vitákról, amelyek a koronafogalom középkori használatával, a királyi felségjogok kérdésével, a korona mint az állam szimbólumával foglalkoztak. Izgalmas felidézni a rendszerváltás idején a politikusok, történészek, jogtudósok, néprajzosok között zajlott címervitát, amelyet a magyar történelmi hagyomány döntött el. Az Országgyűlés 1990. augusztus 2-án 258 szavazattal 28 ellenében, 35 tartózkodás mellett az Antall-kormány előterjesztésének megfelelően a koronával ellátott címert nyilvánította Magyarország állami címerévé. Ma már megkérdőjelezhetetlen Szent István koronájának három jelentése: az egyik az államiság, a másik az államiság folytonossága, a harmadik az Európához tartozás.
(Tóth Zoltán József: Magyar közjogi hagyományok és nemzeti öntudat a 19. század végétől napjainkig. Szent István Társulat, Budapest, 2007. Ára: 2450 forint)