Az előző hónapok lassú ütemű csökkenése után júniusban ismét emelkedett az infláció, s a tavalyi hatodik hónaphoz képest 8,6 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak – tette közzé tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A pénzromlás a nyugdíjasok esetében kiugróan magas, több mint tízszázalékos, így aligha jelenthet gyógyírt a kormányfő által bejelentett, év végi kétszázalékos nyugdíjemelés (lásd 3. oldal).
Az infláció felpörgését elsősorban a szolgáltatások, illetve az üzemanyagok drágulása okozta. A szolgáltatások 8,4 százalékos áremelkedésén belül a csatornadíj 16,8, a szemétszállítás díja 15, míg a vízdíj 12,6 százalékkal nőtt. Az üzemanyagárak egy hónap alatt 2,7 százalékkal növekedtek.
*
A hatósági áremelések nyomán a legnagyobb mértékű drágulást változatlanul a háztartási energiánál mérte a KSH. Itt az átlagos fogyasztói áremelkedés 32,1 százalékos volt, amin belül a vezetékes gáz 53,3, a távfűtés 41,7, az elektromos energia ára pedig 21,2 százalékkal nőtt.
Az élelmiszerárak ugyancsak az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,5 százalékkal emelkedtek. Jelentősen, 32,6 százalékkal drágultak a péksütemények, a kenyér 23,5, a baromfihús 16,9, a tojás 13,2 százalékkal kerül többe, mint egy évvel korábban.
A megszorító intézkedések az átlagosnál nagyobb mértékben sújtják a nyugdíjasokat, akiknek júniusban 11,2 százalékos pénzromlási ütemmel kellett szembesülniük. A magas inflációt elsősorban a rezsiköltségek drasztikus emelkedése, valamint az élelmiszerek drágulása magyarázza.
Elemzők a kétlépcsős hatósági áremelések miatt júliusra változatlanul magas, 8,4-8,5 százalékos drágulásra számítanak. Az infláció őszre várt érdemi csökkenését is egyre több kockázat övezi, főként a kilátásba helyezett további élelmiszerár-emelések miatt.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a tegnapi adatsorban komolyabb meglepetést az erős forint ellenére a tartós fogyasztási cikkek mérséklődő árcsökkenése, illetve a szolgáltatások áremelkedésének megugrása okozott. Júliusra a pénzintézet 8,5 százalékos inflációra számít. Suppan úgy véli, a gabonaár emelkedése az infláció szeptemberre várt csökkenését részben semlegesítheti, ez pedig komoly akadályt állít a további jegybanki kamatcsökkentéseknek. Decemberre a Takarékbank szerint 5,4 százalékra mérséklődhet a pénzromlás üteme, míg az éves átlagos infláció várhatóan eléri a 7,6 százalékot. Amennyiben csak kis részben teljesülnek a jelenlegi tej-, pékáru- és húsáremelkedések, a jegybank az év végére 7 százalékra csökkentheti a kamatlábat.
Hasonló előrejelzést adott Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint a következő kamatcsökkenés augusztusra tolódhat. Az ennél korábbi kamatvágásra az elemző szerint csak egy nagyon erős forintárfolyam kényszerítheti a jegybankot.
Nőhet a cseh alapkamat. Tegnap a cseh statisztikai hivatal is emelkedő inflációról számolt be, igaz versenytársunknál a májusi 2,4 százalékról emelkedett 2,5 százalékra az éves pénzromlás üteme. A júniusi drágulás mögött a dohány-, az üzemanyag- és az élelmiszerárak emelkedése áll. A Cseh Nemzeti Bank májusban emelte meg az irányadó kamatot 2,5 százalékról 2,75 százalékra, ám ez még így is a legalacsonyabb alapkamatnak számít a 27-tagú EU-n belül. Elemzők arra számítanak, hogy a cseh az jegybank év végéig tovább emeli az alapkamatot.
Fennmarad a forintsáv. Rövid távon fennmarad a forint árfolyamsávja, bár a rendszer módosításának kérdésköréről a kormány már tárgyalt a Magyar Nemzeti Bankkal – nyilatkozta a Reutersnak kedd este Veres János. A pénzügyminiszter közölte, hogy ebben a témában rövid távon semmiféle döntésre nem számít, így „a brókerek nyugodtan mehetnek nyaralni”. Veres lényegében megismételte korábbi nyilatkozatait, amelyek arról szóltak, hogy a forintsáv eltörlése nem tabutéma, de nincs napirenden.
Európai Parlament
Magyar Péterék az EPP-vel és a baloldallal közösen mentegetik Ursula von der Leyent
