Már nem üzlet a biomassza?

Néhány éve komoly lendületet vett Magyarországon a biomassza-erőművek építése, mert a gazdasági tárca a fatüzelésű blokkokban termelt áramra viszonylag magas kötelező átvételi árat állapított meg. A nemrégiben elfogadott új villamosenergia-törvény azonban az eddiginél alacsonyabb átvételi ár kialakításáról határozott, ráadásul szigorodtak a biomassza-erőművekre vonatkozó előírások is, ezért többször is lehetett arról olvasni, hogy Magyarországon nehéz helyzetbe kerül az iparág.
A már meglévő biomassza-erőművek termelését a villamosenergia-szabályozás vonatkozó változásai nem befolyásolják, ám a jövőben létesülő létesítményeknél valószínűleg már kevésbé lesz bőkezű a támogatási rendszer – nyilatkozta az ügyben a távirati irodának Braun Attila, a Biomaszsza-erőművek Egyesülésének titkára. A szakember szerint a villamosenergia-törvény alapján a jövőben a fűrészipari rönkök vagy annál magasabb rendű faválasztékok nem minősülnek olyan alapanyagoknak, amelyek biomasszaként elégetve zöldáramtermelésnél állami támogatást kaphatnak. – A négy magyarországi biomaszsza-erőmű eddig sem használt ilyen minősítésű fa alapanyagot, így ez a rendelkezés közömbös a társaságoknak – közölte Braun Attila, aki egyben a pécsi Pannonpower Holding Zrt. fejlesztési igazgatója is.
Szőnyi János, a Pannonpowernek beszállító Mecseki Erdészeti Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a Magyarországon évente kitermelt fa 20–25 százaléka rönk besorolású, 75–80 százaléka tűzifa. A fa kitermelését végző társaságoknak eddig sem volt érdekük, hogy rönkfát értékesítsenek erőműveknek, most pedig ez végképp irracionális lenne – hangoztatta a vezérigazgató-helyettes. Magyarázata szerint a furnér-, rétegeltlemez, illetve hordógyártásra használt rönköket nagyságrendekkel drágábban lehet értékesíteni a fűrészipar számára, mintha azt erőműveknek adnák el. Ez így volt állami támogatás esetén is – tette hozzá. A termelésükhöz évente több százezer köbméter fát igénylő erőművek számára főként a vastag tűzifa gazdaságos, ami az összes tűzifa háromnegyedét teszi ki. A tűzifa egynegyed részét többnyire a lakosság számára engedik meg összeszedni az erdészetek. Braun Attila megjegyezte, hogy a pécsi erőműben a tűzifa csak háromnegyed részben fedezi a faalapanyag-igényt, negyedrészben faipari melléktermékeket, erdészeti faaprítékot használnak. A titkár a biomassza-alapú áramtermelés jelentőségének érzékeltetésére elmondta: jelenleg a megújuló energiaforrásokból megtermelt villamos energia 80 százalékát a négy erőmű adja.
Mint arról korábban már többször beszámoltunk, a biomassza-erőművek üzemeltetésének igazából akkor van értelme, ha a kazánba mezőgazdasági eredetű alapanyag kerül. Biomassza-ültetvényekkel ugyanakkor még nem találkozni idehaza. Biztató kísérleteket végeztek ugyan már különféle gyorsan növő fafajtákkal, ám eddig a biomassza mint lehetőség nem keltette fel a termelők érdeklődését.