Megrongált helységnévtáblák

Sebestyén Imre
2007. 07. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

(Újvidék)
A vajdasági magyar települések bejáratánál általában háromféleképpen írják ki a helység nevét. Cirill betűvel, latin betűvel és magyarul. A helység magyar neve általában legalul helyezkedik el, akkor is, ha színtiszta magyar településről van szó. Kivéve, ha más kisebbségek is élnek a városban a magyarokénál kisebb arányban.
Ha valaki gépkocsival körüljárná a vajdasági településeket, amelyekben nagyobb magyar közösség él, nagyon vegyes képet kapna arról, hogy mennyire tartják tiszteletben ezt az egyébként nem a legegyértelműbben szabályozott kisebbségi elvárást, a többnyelvű helységnévtáblák használatát. Kezdhetnénk Újvidékkel, a tartomány székvárosával, amelytől joggal lenne elvárható, hogy jó példát mutasson. A városban közel húszezer magyar él – igaz, az csak hat százalék –, de a helységnévtáblán még véletlenül sem fordul elő a város magyar megnevezése. Mindenki elégedjen meg a Novi Saddal. Hiszen minden nyelven, a többi kisebbségi nyelven is így mondják. Csak magyarul nem. És németül, ha a németek ragaszkodnának a Neusatzhoz. Mondhatná valaki, hogy nem is várható el, hiszen a városban a radikálisok vannak hatalmon. Ám nem mindig volt radikális többség, kettős helységnévtábla pedig Trianon óta sohasem volt.
Csak azokban a városokban, falvakban van kétnyelvű tábla, amelyekben vagy többségben, vagy nagy arányban élnek magyarok. Ám még ezek kihelyezése sem megy probléma nélkül. Nagyon gyakori a magyar helységnevek átfestése, a táblák megrongálása. A példák egész sorát lehetne erre felhozni. Egy időben a vajdasági magyar sajtó jegyezte is az ilyen jellegű magyarellenes támadásokat, mára már nemigen törődik vele. A rendőrség sem. Eddig ugyanis nemigen kerültek kézre a elkövetők, akiket úgy is csak rongálás, nem pedig nemzeti türelmetlenség szítása miatt vontak volna felelősségre.
Van, amikor éppen az önkormányzat makacsolja meg magát, s nem hajlandó kitenni a magyar megnevezést, amely néha egyben a település első neve is. Ilyen helyzet alakult ki Szenttamáson, s csak mostanra sikerült rendezni a kérdést, a városka bejáratánál immár az eredeti magyar név is fel van tüntetve. Törökbecsén még tart a huzavona a liberális többségű helyi hatósággal, amely csak Novi Becejt vagy annak magyar átírását tartja elfogadhatónak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.