Nem használják a nyelvüket a magyarok

Noha 2001 óta törvény szavatolja a magyar nyelv használatának jogát azokon a romániai településeken, ahol a magyarok aránya meghaladja a húsz százalékot, a hivatalok csak elvétve iktatnak magyar nyelvű kérvényeket – adta hírül tegnapi számában az erdélyi Krónika című napilap. Ennek oka a fordítási többletköltség és az ügyintézés nehézkessége. Bár a körülbelül negyven százalékban magyar lakosú Szatmárnémeti polgármesteri hivatalában például szép számmal érdeklődnek magyar nyelven, viszont az írásbeli beadványokat már mindenki román nyelven fogalmazza meg. A székelyföldi Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalában is csak szóban használják a magyar nyelvet, ugyanis gyorsítja az ügyintézést, ha románul írják meg a kérvényeket.
A lap által megszólaltatott Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyelvészprofesszor szerint a romániai magyarok azért sem élnek az anyanyelvhasználat jogával, mert a törvényhozó elfelejtett a fordítási költségekről rendelkezni. Bár a közhivatalnokok többsége sok helyütt magyar, a benyújtott dokumentumokat román jegyzőnek is láttamoznia kell. A fordítási többletkiadást viszont nem vállalja a szűkös költségvetésből gazdálkodó önkormányzat. Márpedig szakképzett fordító nélkül a magyar nyelvű folyamodványt benyújtó személy akár kárvallottja is lehet a rossz fordításnak – olvasható a Krónikában.