Ráfizet, aki korábban fizet?

A lakáshiteleket nyújtó pénzintézetek számára a kölcsönből megvásárolt lakás jelenti az elsődleges fedezetet, amire a szolgáltató jelzálogot jegyeztet be a tartozás visszafizetéséig. A nyugat-európai gyakorlattal ellentétben azonban nálunk – elsősorban a szerényebb jövedelmek és a hazai piac viszonylagos fiatalsága okán – kevésbé mondható szokványosnak a jelzáloghitelek futamidő előtti visszafizetése – derül ki a BG Hitel & Lízing elemzéséből. A lényegesen nagyobb múltra visszatekintő nyugati példák – ellentétben a hazaival – inkább azt mutatják, hogy az előtörlesztés szabályozása a hitelszolgáltatóknál legalább olyan fontos – ha nem fontosabb – tényező, mint a hitel napi szintű költségei. Nem véletlenül: a Lajtán túl jellemzően 10–12 év alatt fizetnek vissza egy 20 évre felvett hitelt. Hosszabb futamidejű hitelt Nyugaton épp azért vesznek fel az emberek, mert – bár már az elején tudják, hogy rövidebb idő alatt is vissza tudják fizetni a kölcsönt – így kedvezőbbek számukra a banki kondíciók. Amint lehet, megszabadulnak a jelzáloghiteltől, aminek a pénzintézetek természetesen kevésbé örülnek – állapítja meg az elemzés.
Hazánkban jellemzően a legkedvezőbb kamatozású, állami támogatással bíró hiteleket törlesztik vissza előszeretettel a futamidő lejárta előtt. A bank ezeknél az eseteknél – a kamatok elvesztése mellett – a profitot nagyban meghatározó állami támogatásnak is búcsút inthet. A BG elemzése szerint a jelenlegi magyar jogszabályok alapján a hitelező kizárólag a hitelszerződésekbe építheti be a szükséges garanciákat. A magyar bankok jellemzően az előtörlesztett összeg 2–4 százalékát, valamint 40–50 ezer forintot terhelnek az adósra, ha idő előtt törleszt. Jogszabályaink szerint a hitelintézet érvényesíthetné az előtörlesztés miatt elmaradó hasznot és a szóba jöhető pluszköltségeket is, a piaci verseny miatt azonban ez nem jellemző. Az unióban egységessé és kiszámíthatóvá teheti a szabályozást az Európai Bizottságnál készülő, úgynevezett fehér könyv, amelynek pont az előtörlesztésre vonatkozó fejezete váltja ki a legnagyobb vitát a fogyasztóvédők és a bankok között.
A hitelintézetek számára a jelzálogjog mellett a biztosítások jelenthetik a kölcsönök nyújtásakor a másik fedezetet. A bankok azzal érvelnek, hogy ez némi biztonságot jelenthet az adósoknak is, mivel így nem kell attól tartaniuk, hogy átmeneti jövedelemkiesés, baleset vagy haláleset miatt a család elveszíti a feje fölül a hitellel terhelt ingatlant. Mint arra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ügyvezető igazgatóhelyettese, Déri Éva felhívta a figyelmet: a hitelezés feltételéül követelt életbiztosítás a hitelszerződéstől független. – Két önálló szerződést kell kötni két önálló szolgáltatóval. Ezért nélkülözhetetlen a kellő körültekintés: már az aláírás előtt gondolni kell arra az esetre is, ha mégsem kapjuk meg a hitelt, amelynek a biztosítás megkötése az előfeltétele volt – fogalmazott az igazgatóhelyettes. Déri Éva szerint fontos tisztában lenni azzal is, hogy az életbiztosítás lejáratkori összegét nem tudjuk előre meghatározni. Ezért a lakáshitel és az életbiztosítás kombinálásakor az is előfordulhat, hogy a futamidő végén a biztosításnál felhalmozott összeg nem lesz elegendő a lakáshitel visszafizetésére.