A fizetésképtelenségi eljárások száma az első fél évben 29 százalékkal, az újonnan indított végelszámolások aránya pedig 64 százalékkal növekedett 2006 első hat hónapjához képest – derül ki a Coface követeléskezelő tegnap közzétett cégbarométeréből.
– Brutális mértékű megugrásnak vagyunk tanúi – fogalmazott Michael C. Szabo, a hitelminősítő vállalat magyarországi vezérigazgatója, aki hangsúlyozta: a hazai cégek teljes csődhányada megduplázódni látszik, s nem kizárt, hogy év végéig hét százalékra is felkúszhat. A világ legnagyobb exporthitel-biztosítójának tanulmányából kiderül, hogy a felszámolási eljárást kezdeményező hitelezők az eljárások keretében mindössze kinnlevőségeik 0,4 százalékához jutnak hozzá, mivel tovább tart azon bejegyzett cégek számának gyarapodása, akik új vállalatok alapításával kerülik el jogos számláik kifizetését. Ezt a tényt támasztja alá, hogy az első fél évben a tömeges csődök ellenére tízezerrel nőtt a cégek száma, és sok esetben megfigyelhető, hogy ugyanarra a gazdasági tevékenységre 6-8 jogi személyt is létrehozva, trükközéssel kimenekítik a céges vagyont és ingatlanokat, míg a tartozásokat más vállalatoknál halmozzák fel – mondta a Coface vezetője. Iparág szerinti lebontásban Michael C. Szabo kiemelte: továbbra is a kereskedelem helyzete a legkedvezőtlenebb, ahol „15 cég szűnik meg naponta”, míg az építőiparban hozzávetőlegesen „egy-egy vállalkozás tíz naponta húzza le a rolót”.
– A zsugorodó piacon kockázatos tendencia a fizetési határidők kitolásával nyert megrendelés, illetve kizárólag az árbevétel-növekedésre koncentrálás, mivel így lecsökkennek a profitráták, s már egy-két adós vállalat fizetésképtelensége is nehéz helyzetbe sodorhatja a hitelező céget – hangsúlyozza a Coface követeléskezelő elemzése, amely leszögezi, hogy banki szempontból a magyar kkv-szektor alig egyötöde hitelképes, termelőképessége pedig az EU-tizenötök tíz százalékával ér fel. A Coface szerint a gyakorlatban a körbetartozások csökkentését célzó hármas törvénycsomag egyik eleme sem hozhat lényegi változást.
A csődtörvény legfontosabb hiányossága, hogy kizárólag a csődeljárások esetére alkalmazzák, ezek száma azonban az első fél évben alig haladta meg a tízet. A közbeszerzési törvény kibúvója a szerződésben mindkét fél által üzleti titoknak minősített adatok legalizált átláthatatlansága. A tartozások esetén a jelzálogjog adta lehetőség pedig könnyen elvérzik a többszörösen terhelt ingatlanoknál, illetve még a legjobb esetben is csak eladáskor juthatnak pénzükhöz a pórul járt vállalkozók.
Gál Kinga: Von der Leyen agóniája ma bizonyítottan elkezdődött
