Túlzott félelem Moszkvától

Bár Vlagyimir Putyin szerdán védelmi tisztségviselők körében arról beszélt, hogy az amerikai rakétavédelmi komponens közép-európai telepítésére válaszul megerősítik Oroszország katonai képességeit és külföldi hírszerzését, az orosz védelmi költségvetés még mindig messze elmarad a kívánatostól, az Egyesült Államokéval pedig összehasonlíthatatlan.

Haderőnk teljes körű megerősítése vitathatatlanul az egyik legfontosabb feladatunk – mondta az orosz elnök a Kremlben, a hadsereg és a biztonsági szolgálatok magas rangú tisztjeivel tartott találkozóján. Az orosz vezetés részéről hasonló kijelentés már sokszor elhangzott, ám a nukleáris erők prioritást élvező, kedvezményezett körén kívül a hagyományos erők finanszírozása az elmúlt néhány évben kezdett emelkedni. Az érvényben lévő tízéves fegyverzeti programban szereplő főösszeg még mindig csak töredéke a Pentagon egyéves költségvetésének.
Bár sok modernizációs program és eszközbeszerzés régóta napirenden volt, ezek többségéből nem lett semmi, az első „fecskék” nemrégiben repültek ki: míg a MiG–29-esek korszerűsítési programja évekkel ezelőtt befulladt, az új képességekkel felruházott Szu–25-ösök és Szu–27-esek lassan megjelennek az alakulatoknál, de elmarad a kívánt tempótól a szállítórepülők derékhadát képező Il–76-osok átépítése is. A Tu–95-ös és Tu–160-as stratégiai bombázók immár hagyományos töltetű robotrepülőgépek indítására is képesek. Noha Moszkva légvédelmében az év végétől az Sz–400-as rakétakomplexumok megkezdik az Sz–300-asok leváltását, az amerikai F–22-es riválisának szánt ötödik generációs PAK-FA vadászgép még csak papíron létezik.
Míg az orosz csapatok a 90-es években sokszor nem kaptak fizetést, éheztek-fáztak laktanyáikban, addig a Kreml egyetlen pillanatra sem állította le Moszkva A–135-ös rakétavédelmi rendszerét, bár nyugati hírszerzői jelentésekből kiderül, hogy immár csak a rövidebb hatótávolságú rakétákkal áll szolgálatban, amely a támadó ballisztikus rakétákat a légkörön belül fogná el az orosz főváros felett.