A tárcák sötétben tapogatóznak

Mindössze három napjuk maradt a tárcáknak arra, hogy a jövő évi költségvetés tervezési köriratában foglaltak szerint elküldjék a Pénzügyminisztériumnak az általuk igényelt jövő évi előirányzatok adatait. Ráadásul sötétben tapogatóznak, mert a 2008. évi gazdasági növekedésre számtalan, egymástól jelentősen eltérő előrejelzés létezik.

Szokatlanul kevés makrogazdasági szám segíti idén a minisztériumokat abban, hogy meg tudják tervezni jövő évi gazdálkodásukat. A munkát nehezíti, hogy péntekig nemcsak a jövő évi előirányzatokat kell elküldeniük a Pénzügyminisztérium (PM) részére, hanem – az új, hároméves tervezés szabályainak megfelelően – a 2011-ig szóló irányszámokat is ki kell dolgozniuk. A három évre érvényes, végleges keretszámokat a 2008-as büdzsé megszavazása után fogadja majd el a kabinet, ám az előre meghatározott számokat később a minisztériumok önállóan már nem módosíthatják, a változtatáshoz ugyanis a kormány külön engedélye szükséges.
A pénzügyi tárca tájékoztatása alapján egyelőre annyit tudni, hogy a PM a 2008-as költségvetést 3,5 százalékos inflációra alapozza. Arról, hogy pontosan milyen ütemű gazdasági növekedésre tervezik a büdzsét a minisztériumnál, hivatalos tájékoztatás még nem hangzott el.
*
Eddig két variáció került szóba. A PM tájékoztatása szerint a 2008-as költségvetést alapvetően a konvergenciaprogramban a jövő évre megadott 2,6 százalékos növekedési ütem alapján számolják ki. Az Index internetes lap birtokába került PM-dokumentum ezzel szemben azt mutatta, hogy a konvergenciaprogram helyett mégis a miniszterelnök nemrég megfogalmazott előrejelzése bizonyult erősebbnek, azaz a költségvetést 3 százalékos bővülésre alapozva készítik a tárcánál. A július 26-án közzétett tervezési körirat nem határozta meg a 2008-ra tervezett gazdasági fejlődés iramát, csupán annyi tudható, hogy a dokumentum a növekedés ütemének élénkülésével számol.
Mindennek azért van jelentősége, mert a korábbi években a költségvetés – egyesek szerint tudatos – félretervezése folyt, azaz az Állami Számvevőszék folyamatos figyelmeztetései ellenére a költségvetési törvényben feltüntetett fő számok nem voltak kellően megalapozottak. Feltehetően a korábbi évek irreális büdzséire utalt a PM, amikor a mostani tervezési köriratban közölte: a jövő évi bevételek tervezésénél el kell érni, hogy az Országgyűlés „a várható teljesítéshez közelebb álló”, azaz reálisabb számokról dönthessen.
Amennyiben a pénzügyi tárca most a realitásoknak megfelelő gazdasági növekedésre alapozza a 2008-as büdzsét, úgy nem ismétlődik meg az idei évre jellemző helyzet, vagyis az, hogy az alulbecsült növekedés és az ezzel összefüggésben szintén alulbecsült bevételi előirányzatok után a tervezettnél több tíz milliárd forinttal nagyobb bevételre tesz szert az államháztartás. Mint ismert, a pénzügyi tárca 2,2 százalékos gazdasági bővüléssel komponálta az idei költségvetést, jóllehet a hazai és külföldi gazdaságkutatói előrejelzések szerint az idei növekedés ennél nagyobb, 2,7 százalék körül lehet. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentésében szintén a kormány által tervezettnél magasabb, 2,5 százalékos bővülési ütemet jósolt erre az évre.
Az idei infláció alulbecslése ugyancsak azt a célt szolgálta, hogy a büdzsé pluszbevételekhez jusson: a pénzügyi tárca az idei költségvetést mindössze 6,2 százalékos pénzromlással tervezte. A jelenleg érvényben lévő prognózisok 7,2-7,5 százalékos fogyasztói áremelkedést jósolnak az idei év egészére, így az inflációból befolyó többletbefizetés jelentősen támogatja a büdzsét ez évben. Az alultervezett növekedés és infláció áll a hátterében tehát annak, hogy a GDP-hez mért idei államháztartási hiány nagy valószínűséggel kisebb lesz a vállalt 6,8 százalékos mértéknél.
n
Teljesítetlen büdzsék sora. Az elmúlt évek legirreálisabb költségvetésének kétségtelenül a tavalyi számít: a 2006-os büdzsét már annak tervezésekor megalapozatlannak ítélte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az alultervezett kiadások, a felültervezett gazdasági növekedés és a túlságosan optimista bevételek miatt. A számvevők a bevételi előirányzatok majdnem 60 százalékát minősítették közepesen kockázatosnak, emellett felhívták a figyelmet a nyugdíjkiadások alultervezésére is. Mindezek miatt a tavalyi költségvetési törvényben elfogadott 4,7 százalékos hiánycélt a legtöbb hazai és külföldi elemző intézet nem tartotta elérhetőnek. A költségvetési törvényben meghatározottak év végére már teljesen eltértek a valós folyamatoktól: a büdzsé 1545 milliárd forintra tervezett hiánya végül 1959 milliárd forintra rúgott, emiatt tavaly év végén a parlamentnek törvénymódosítást kellett elfogadnia.
Hasonló folyamatok jellemezték a 2005-ös esztendőt. A számvevők itt a bevételi előirányzatok 52 százalékát ítélték közepes vagy magas kockázatúnak, s a kamatprognózis – csakúgy, mint tavaly, amikor az államadósság kamatterhe 822 milliárd forint helyett 983 milliárd lett – ebben az évben sem bizonyult valósnak. Jellemző, hogy a költségvetési törvényjavaslat fontos területein csak kipontozott részeket találtak a számvevők, ezért azokat nem is tudták értékelni. Az alulbecsült kiadások miatt a költségvetés előirányzott hiánya végül csak a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. eladásának segítségével volt tartható, mivel a privatizációból befolyt összeg legnagyobb része, 400 milliárd forint nem az államadósságot csökkentette, hanem folyó kiadásokra ment el. Az alultervezett és elszabadított infláció a legnagyobb mértékben 1995-ben, a Bokros-csomag idején segítette az államháztartást.