Az agrártárca fél a földkérdéstől

Csend és tétlenség jellemző a hazai földbirtok-politika tervezett átalakítására, amely kapcsán az agrártárca néhány hónappal ezelőtt azonnali egyeztetéseket ígért. Nemcsak a mintegy kétezermilliárdos földvagyonról, hanem a magyar agrárium alapjáról van szó, mely elveszhet, ha a külföldiek földvásárlási tilalmának feloldásáig nem sikerül rendezni a kérdést.

Nem késlekedhetünk, mert nyakunkon 2011, amikor fel kell oldanunk a külföldiek földvásárlásával kapcsolatos jelenlegi tilalmakat. Ha nem kerül a hazai termelők kezébe a következő években a magyar föld, akkor a birtokok a külföldieké lesznek – lényegében ez volt a fő üzenete a Magyar Agrárkamara május elején megrendezett szakmai rendezvényének. Azóta viszont semmi nem történt, s a birtokpolitika kialakításáért leginkább felelős Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is inkább hallgatásba burkolózik. A kormány birtokpolitikáját számon kérő megkeresésünkre az agártárca egy hét elteltével sem tudott válaszolni. Pedig Gráf József agrárminiszter arról beszélt még tavasszal, hogy a lehető leggyorsabban meg kellene oldani a földkérdés, mert ellenkező esetben a moratórium lejártával már csak passzív szemlélőként asszisztálhatunk a külföldiek termőföld-felvásárlásához. Ennek elkerülése érdekében kérte, hogy mindenki vesse le magáról „politikai kabátját”, és igyekezzen szakmai érvekkel elősegíteni a munkát. Lapunknak adott nyár eleji interjújában a tárcavezető arra is célzott, hogy a földbirtok-politikai egyeztetéseknek a minisztérium lesz a kezdeményezője.
Ennek meg is lett volna az alapja, hiszen a Magyar Agrárkamara május 10-i konferenciáján a szögesen ellentétes véleményt formáló érdekszervezetek is képesek voltak arra, hogy közös javaslatokat fogalmazzanak meg. – A konferencián világossá vált, hogy a felszólaló, egymással ellentétes érdekeket képviselő felek is számos kérdésben egyetértenek, ezért nyitott az út a konszenzus felé. Éppen ezért – amint az a konferencián is elhangzott – szűkebb szakmai körben meg kell vizsgálni a jelenleg érvényben lévő jogi szabályozást, és lépéseket kell tenni az esetleges módosítás érdekében – jelentette ki lapunknak Ebele Ferenc, az agrárkamara főtitkára. Az egy hullámhoszszon való gondolkodáshoz szolgáltatott példát több nagyobb hazai agártársaság tulajdonosa, Raskó György, aki arról számolt be, hogy őt mint „nagytőkést” a legkevésbé sem érdekli a földtulajdon, mert ha birtokra költi a pénzét, lemarad a hatékonyság növelésének lehetőségéről. Raskó véleménye szerint a megfelelő törvényi biztosítékokkal körülbástyázott, hosszú távú bérleti szerződés is megfelelő megoldást nyújthat az üzemszinten működő gazdaságoknak s az állattartóknak.
A földszerzés tekintetében a családi gazdaságok érdekeit előtérbe helyező Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége is hajlott e tekintetben a kompromisszumra, hiszen a fő cél a hazai termelők földhöz juttatása. A főként nagyüzemeket képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is előállt korábban hasonló javaslattal – mondta lapunknak az érdekvédelmi szervezet titkára. Filipsz László mindazonáltal felhívta a figyelmet arra, hogy a hosszú távú bérlet lehetősége jelen körülmények között azért nem tekinthető megoldásnak, mert Magyarországon nincs jogbiztonság. Ezért félő, hogy egy állattartó – akiknek többsége bérelt földön gazdálkodik – hiába köt ilyen szerződést, azt bárki könnyedén felrúghatja.
Filipsz szerint az állami földek értékesítését átláthatóan, személyi felelős kijelölésével kellene folytatni, ami manapság nem igazán érvényesül. Ezért – tette hozzá – a mindenkori agrárminisztert kellene felhatalmazni arra, hogy minden egyes pályázaton a végszót maga mondja ki. Mindezt olyan törvényi előírásokkal kellene párosítani, amelyek kimondják, hogy a rendeltetésszerű földhasználat elmulasztásakor szankcióként akár a birtok visszavétele is lehetővé válik. A MOSZ titkára leszögezte: az agrártárca fél a földkérdéstől, ami később komoly problémákat okozhat.

Adó után járjon a támogatás! A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége a legutóbbi öt elemikármentes évben befizetett adó mértékéhez kötné a fagykárenyhítés mértékét – tájékoztatta az MTI-t Horváth Gábor, a szervezet főtitkára. A MOSZ véleménye szerint nyilvánvaló, hogy a fagykárenyhítés során a költségvetési hozzájárulás hányada – azaz az adófizetők befizetéseiből származó összeg – várhatóan közel tízszer nagyobb lesz, mint a termelők saját befizetéséből a kárenyhítésre viszszaadott pénzösszeg. (MTI)