A használatba vett lakások száma két százalékkal, az új engedélyeké pedig hét százalékkal volt magasabb, mint 2006 első felében. A növekedés oka elsősorban a fővárosi építkezések megugrása, elsősorban a vállalkozói lakásberuházások bővülésének köszönhetően. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint erre vezethető viszsza az is, hogy előtérbe kerültek a többszintes, többlakásos épületek, ugyanakkor csökkent az épített lakások átlagos alapterülete.
A befejezett lakások számának közel két éve tartó csökkenése után – a 2007 első negyedévi 23 százalékos csökkenés s a második negyedévi 31 százalékos növekedés ellentétes hatásaként – idén az első fél évben mérsékelt, kétszázalékos növekedés következett be a piacon. A helyi önkormányzatok továbbra sem számítanak jelentős lakásépíttetőknek, ennek következtében szinte alig adtak át új bérlakást az esztendő első hat hónapjában. A vállalkozók által végzett lakásépítések bővülésével ismét nőtt a kisméretű lakások aránya: minden tizenegyedik új lakás 40 négyzetméternél kisebb alapterületű. A fővárosi új lakások közel fele 40–60 négyzetméter közötti alapterülettel rendelkezik. Budapesten hat négyzetméterrel, országos átlagban négy négyzetméterrel csökkent az átlagos alapterület, ami jelenleg 86 négyzetmétert tesz ki. A kisméretű lakások további térnyerésére utal az is, hogy míg a kiadott új lakásépítési engedélyek száma összességében hét százalékkal emelkedett, az engedélyezett alapterület növekedése elmarad ettől a mértéktől.
A KSH által vizsgált időszakban közel 1500 lakás szűnt meg az országban, ami 6 százalékkal kevesebb, mint az előző év első felében. A megszűnések legfőbb okai az avulás és az új lakás építése. Az előbbi 42 százalékkal, az utóbbi pedig 35 százalékkal részesedik a legfrissebb statisztika szerint.
Orbán Viktor: Magyarország ismét helytállt!
