Többek között Mádl Ferenc, Zlinszky János, Martonyi János, Granasztói György, Kodolányi Gyula és Bod Péter Ákos írták alá a levelet. „Úgy véljük, hogy mostanra az ön személyének megítélése, ebből következően a közjogi helyzet is drámaian megváltozott. A miniszterelnök úr közelmúltban nyilvánosságra került titkos beszéde egyértelművé tette az ország számára, hogy a teljes előző kormányzati ciklusban és azóta is ön, majd kormánya éveken át tudatosan megtévesztette a magyar állampolgárokat az ország valós helyzetét illetően, s ezzel lehetetlenné tette, hogy felelős döntést hozzanak a 2006-os országgyűlési választásokon” – fogalmaztak. A levél ekképp zárult: „Vannak rendkívüli helyzetek, amikor egy politikus éppen visszavonulásával teheti legtöbbet a hazájáért. Ezt kérjük most Öntől!”
Bod Péter Ákos egykori ipari és kereskedelmi miniszter, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint a helyzet azóta sem lett jobb, hiszen míg körülöttünk mindenhol virul a gazdaság, itthon a küszködésnek lehetünk tanúi. Mind társadalometikai, mind gyakorlatias szempontból az lett volna tanácsos, ha a miniszterelnök lemond posztjáról. Úgy véli, 2006 őszén a kormányzó koalíciónak is jobb lett volna, ha levonja a szükséges következtetéseket. Bod Péter Ákos hozzátette: léteznek olyan helyzetek, amikor a kormányzat az előtte álló feladatokhoz a lakosság megértését kéri, ám egy ilyen hangfelvétel napvilágra kerülése után nem kérhető türelem.
Kodolányi Gyula ma is fönntartja véleményét, miszerint Gyurcsány Ferencnek le kellett volna mondania. – A miniszterelnök kaotikus megnyilvánulása mögött a kormányzat és a törvénykezés világos vonalat követ, és ez egyre távolabb vezet attól, amit a kormányfő a választóknak ígért – mondta Kodolányi.
Granasztói György egyetemi tanár úgy véli, tavaly óta semmi nem változott, az őszödi beszéd a társadalomban komoly bizalmi válságot indított el, s ennek következménye, hogy tovább gyengült a „polgári társadalom”. A demokrácia intézményei veszélybe kerültek, miközben folyamatosan súlyosbodott az ország gazdasági helyzete. E folyamatok összességeként gyengül az állam, sebezhetővé válik a társadalom, ami egy diktatúra kezdetének hírnöke is lehet – figyelmeztetett Granasztói György.
Folytatódó hazudozás. A miniszterelnök nemcsak a választások megnyerése érdekében, hanem a külföldi tárgyalásairól is hazudott. A 2005-ös washingtoni látogatása után kijelentette: George W. Bush amerikai elnök szóba hozta azt, hogy a magyar–amerikai viszony a Fidesznek a New York-i terrortámadásokkal kapcsolatos álláspontja miatt romlott meg. Később kiderült, Bush semmi ilyesmit nem mondott. 2006 júniusában Gyurcsány Ferenc azt jelentette be, hogy hamarosan viszszakerül a magyar állam tulajdonába a budai Várban található, amerikai tulajdonú egykori Táncsics-börtön. Az amerikai nagykövetség sajtóattaséja erre közölte: akkor nem történt megegyezés az ügyben. Tavaly augusztusban Gyurcsány a Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnöknél tett látogatása után azt a tájékoztatást adta az újságíróknak, hogy pozitívak voltak vendéglátója reakciói a magyar konvergenciaprogramra. Ám a látogatáskor a program vitaanyagáról vagy végleges változatáról sem volt készen az angol fordítás, azaz Juncker nem is olvashatta azt. Az őszödi beszéd kiszivárgása után nem sokkal a kormányfő hazudott, amikor azt állította, hogy Angela Merkel német kancellár bátor kezdeményezésnek nevezte Gyurcsány beszédét. Berlin hivatalosan is cáfolta, hogy Merkel ilyet mondott volna. A magyar miniszterelnök nemrég – állítása szerint – négyszemközt tárgyalt Robert Fico szlovák kormányfővel Malina Hedvig ügyéről. A szlovák kabinet szóvivője nem tudott ilyen beszélgetésről. (B. B.)
felsőoktatás
Rég nem volt ilyen sikeres felvételi
