A zene mindenkié?

Közeledik a Kodály-év vége, december 16-a, a zeneszerző-zenetudós születésének 125. évfordulója, amelyet számos programmal ünnepel az ország. Az egész éven átívelő programsorozatra mindössze 150 millió forintot költött a kormány. Ezzel együtt továbbra sem megoldott az ének-zene oktatás jövője.

Bár a Bartók-jubileumra az idei Kodály-keret majdnem kétszeresét költötte a kormány, a szakma mégis jónak értékeli a végéhez közelítő Kodály-évet. Ennek okát többen abban látják, hogy az évforduló kapcsán sokan kezdeményeztek saját erőből programokat. A jubileum kézzelfogható eredménye, hogy elkezdődött Kodály Zoltán népzenei gyűjteményének digitalizálása, újra kiadták a Visszatekintés két kötetét, és elindult a Magyar Rádió Kodály összes műve című CD-sorozata, amelynek első darabját 9 millió forinttal támogatták.
Hivatalosan december 17-én, Kecskeméten a Serkenj fel, kegyes nép! elnevezésű Kárpát-medencei Kodály-verseny döntőjével zárul az év, de ezt négy jelentős budapesti esemény előzi meg. December 12-én egész napos rendezvényen találkozhatunk Kodály műveivel a Zeneakadémián az amatőr és a professzionális előadók legjobbjainak tolmácsolásában. 15-én a Művészetek Palotájában lesz szintén egész napos programsorozat a kodályi „Legyen a zene mindenkié!” gondolat jegyében, a születésnapon pedig két nagy hangverseny tiszteleg a zeneszerző-zenetudós előtt: az Operaház a Székely fonóval és a Psalmus Hungaricusszal, a Zeneakadémia pedig emlékhangversennyel várja a közönséget. Ma indul útjára a Kodály országa programsorozat, amely tizenegy egymást követő hétvégén tíz anyaországi városban és a felvidéki Galántán helyi kórusok bevonásával zajlik november végéig.
– Olyan kincset adott az alapfokú ének-zenei képzésnek Kodály, amelyet mindenhol a világon csodálnak. Idejönnek Japánból, az Egyesült Államokból, szerte a világból, és mi mindig elmondjuk, hogy nálunk ez hogyan működik, hogyan épül egymásra az általános iskolai, a középiskolai és a zeneiskolai szint, és ezzel félig-meddig hazudunk, mert ennek a fele már nincs is meg. Rossz útra tévedt a magyar oktatás – fogalmazott Batta András. A Zeneakadémia rektora azt kérte az érintettektől, támogassák az ének-zene oktatás ügyét.
Kocsis Zoltán a Kodály-év kezdetén azt nyilatkozta, hogy az évfordulót egyedül úgy lehetne méltón megünnepelni, ha visszaállítanák az ének-zene oktatás súlyát. Kitért arra is, hogy ha így megy tovább, akkor évtizedeken belül eltűnik a koncertekre járó közönség, és tömegével vesznek el azok a tehetségek, akik nem abból a tudatos rétegből származnak, ahol a szülők maguk is felismerik gyermekük tehetségét, és ezért áldozatokat is vállalnak. Ezzel kapcsolatban a szakma évek óta kongatja a vészharangot. A helyzet vidéken súlyosabb, ahol tagozatos iskola vagy zeneiskola nincs a közelben.
Az arra vonatkozó kérdést, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium mit kíván ez ügyben tenni, Schneider Márta kulturális szakállamtitkárnak is feltettük. A kóruskultúra hanyatlását Schneider Márta nem érzi valós problémának. Arra hivatkozott, hogy neves kórusaink közül több nemzetközi díjakat is nyert a közelmúltban. Lapunk rávilágított arra, hogy a probléma a közoktatást érinti, erre azonban a helyszínen érdemi választ nem kaptunk. Szüdi János közoktatási szakállamtitkár írásbeli kérdéseinkre azt válaszolta: az iskolák maguk készítik el helyi tantervüket, ehhez a Nemzeti alaptanterv százalékos ajánlást tartalmaz a műveltségi területekre vonatkozóan.