Betelepülések előtt

A Nyugat-Európából visszatoloncolt szerb állampolgárok vajdasági letelepedése, illetve a koszovói rendezés következményei jelentik most a legsúlyosabb problémát a délvidéki magyaroknak. A várható fejleményekről beszélgettünk Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével.

Két magyarellenes atrocitásra került sor az utóbbi hetekben a vajdasági Temerinben. Újabb nacionalista hullám kezdetéről vagy inkább elszigetelt jelenségről van szó?
– A 2000 és 2004 közötti időszakhoz viszonyítva az ilyen jellegű események sokkal ritkábban tapasztalhatók. Tény ugyanakkor, hogy 2004-től is voltak hasonló atrocitások, évente néhány esetben. Jelenleg nem beszélhetünk egy újabb folyamat kezdetéről, de ennek a veszélye fennáll. Az elmúlt tizenöt-húsz év azt mutatja, amikor a közhangulat radikalizálódik, a szerb többség egyfajta pozícióvesztést, területvesztést él meg, akkor ezek a tendenciák erősödnek. Azért tartom ebben a pillanatban veszélynek azt, ami Temerinben történt, mert a koszovói rendezés kapcsán elképzelhető a radikalizálódás.
– Korábban gondok voltak azzal, ahogyan a rendőrség kezeli az atrocitásokat. Most mi volt a helyzet?
– Információim szerint ezúttal aktívabb szerepet vállalt a hatóság, mint az ezt megelőző időszakban, amikor hasonló esetekben megpróbálták elkenni, elhallgatni, minimalizálni ezeket a történeteket, illetve ezek jelentőségét.
– Az európai toloncegyezmény nyomán, Nyugat-Európából kiutasított szerb állampolgárokat nem oda telepítik vissza, ahonnan kiutaztak, hanem vajdasági területekre. Mennyire valós ez a veszély?
– Több tíz lakossági bejelentés van, ami arról tanúskodik, hogy a magyarok lakta területeken a rendőrség összeírja az üres lakásokat. A belügyminiszter részemről, illetve parlamenti képviselőink részéről is kapott ezzel kapcsolatban kérdést. Azt szerettük volna megtudni, hogy milyen célokat szolgál ez a rendőrségi akció. A parlamenti bizottság előtt a tárcavezető azt mondta: a rendőröknek részleteiben ismerniük kell az általuk felügyelt terepet. Ez egy nagy adag jóhiszeműséggel elfogadható magyarázat, de azt is tudjuk, hogy amikor létrejön egy adatbázis, akkor azt különböző kritériumok szerint lehet átkutatni, felhasználni. Egy gombnyomással pontos információ lesz arról, hol, milyen településen, városrészben, melyik ház üres. Ez egy előkészítő fázis lehet annak a kitoloncolás előtt álló több tízezer embernek a fogadására, akik jövő év elejétől egészen 2009 áprilisáig várhatóan meg is fognak érkezni. A visszatoloncoltak nagy valószínűséggel nem tudnak visszamenni arra a helyre, ahonnan eredetileg elindultak. Az esetek zömében koszovói származású romákról van szó. Mi azt szeretnénk elérni, hogy a hazatoloncoltak ne az általunk lakott területre telepedjenek le, mert ez esetben még jobban beszorulna az életterünk, tovább változnának a nemzetiségi arányok. Életben van egy alkotmányos garancia, amely arról szól, hogy az etnikai arányokat nem szabad megváltoztatni erőszakos úton. Mi az alaptörvény ezen kitételére hivatkozva érvelünk álláspontunk mellett.
– A visszatoloncolások mellett a koszovói rendezés is alapvetőn befolyásolhatja a Vajdaságban élő magyarok sorsát.
– Koszovó kérdését nem lehet csupán egy szerb–albán kérdésként kezelni. Következményeit illetően az egész országot, a térséget, a mi közösségünket is érinti ez a rendezés. Abban vagyunk érdekeltek, hogy minél hamarabb egy konszenzuson alapuló megoldás jöjjön létre, amely garantálja a koszovói szerb kisebbség ott maradását, fejlődését. Jelenleg úgy tűnik, ez a kibontakozás nem reális. Valószínűleg nem lesz konszenzus, s az albán fél valamikor december 10. után egyoldalúan kihirdeti a függetlenséget. Attól tartunk, hogy ez radikalizálni fogja a koszovói állapotokat, és olyan mértékű bizonytalanságot fog teremteni a több mint százezres szerb közösség számára, amelynek következtében ezek az emberek elindulnak Szerbiába. Vélhetően jelentős részük a Vajdaságot, illetve a magyarok által lakott területeket választja új lakhelyéül. Ezt szeretnénk elkerülni.
– Milyen kihatással lehet a koszovói rendezés a vajdasági autonómia bővülése, illetve az ezen belüli magyar önrendelkezés ügyében?
– Pozitív, de negatív értelemben is alakulhatnak a dolgok. Azt szeretnénk, ha a koszovói megoldás az ottani szerb kisebbség számára olyan mechanizmusokat, intézményeket hozna, amelyek előrehaladást jelentenek kisebbségvédelmi szempontból a mostani szerb joggyakorlathoz képest. Ebben az esetben mi ezeket az elemeket szeretnénk beépíttetni a szerbiai jogrendbe, ami pozitívan hatna a magyar közösségre. Ugyanakkor az autonómiával kapcsolatos kérdések felvetése, azok kommunikálása jóval nehezebb lesz a december 10-ét követő koszovói történések függvényében. Egyre erősebb lesz a pavlovi elutasító reflex Belgrád részéről ezzel kapcsolatban. Ezeket a felvetéseket mindig egyfajta szeparatizmusként, országszétverésként élték meg szerb részről, s ezen a szemléleten csak rontani fog Koszovó esetleges függetlenedése.
– A VMSZ immár az Európai Néppárt (EPP) tagja. Milyen előnyökkel járhat ez a párttagság, figyelembe véve, hogy a Fidesz mellett a legnagyobb erdélyi és felvidéki magyar szervezet is az EPP tagja?
– Óriási lehetőség a kontinens egyik legnagyobb pártcsaládjához tartozni. Ez a tagság teret nyit az európai politizálásnak. Persze automatikusan semmit sem fog eredményezni a csatlakozás, a lehetőségekkel ugyanis élni kell, folyamatos kapcsolatban kell lenni partnereinkkel, s a számunkra fontos kérdések állandó nyomatékosítására van szükség. Biztos vagyok benne, hogy ezáltal hatékonyabbak tudunk lenni olyan vészhelyzetekben, mint amelyekről a fentiekben beszéltem.