Bűnbakkeresés folyik Szlovákiában

A szlovák politikusok és a sajtó az elmúlt hetekben nagy igyekezettel próbált éket verni a Magyar Koalíció Pártja (MKP) jelenlegi és volt vezetői közé. Szinte nem telt el nap, hogy ne keresték volna az „alapvető különbséget” Csáky Pál pártelnök és elődje, Bugár Béla között, hogy bizonyítsák, a megromlott szlovák–magyar viszony mögött az MKP „radikalizálódása áll”. Példaként azt hozták fel, hogy Bugár szerint sem volt jól időzítve a benesi dekrétumok kérdésének felemlegetése, s a volt pártelnök szerint sem jó, hogy a magyarországi politikusok nem tárgyalnak szlovák partnereikkel, akiket viszont Csáky szívesen lát vendégül, a benesi dekrétumokkal kapcsolatos szlovák parlamenti határozattal kapcsolatban pedig egyenesen az Európai Unióhoz fordult panasszal. Még az is felmerült – a szlovák lapokban –, hogy esetleg szakad a párt.
„Bűnbakkeresés folyik és mint annyiszor máskor, a szlovák politikusok a bajok forrását a magyarokban találják meg” – mondta lapunknak Csáky Pál, az MKP elnöke. Azt állítja, a párt minden jelentősebb politikusa – Bugár Béla is – tudja, hogy a megromlott viszony okát a jelenlegi szlovák kormány összetételében kell keresni. Abban, hogy Robert Fico és az általa vezetett Irány-Szociáldemokrácia (Smer) politikusainak szándéka „nem jött be”, azaz nem tudják kordában tartani a rossz emlékű harmadik meciari kormányzás időszakának két meghatározó pártját, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat és a Szlovák Nemzeti Pártot (SNS). A nemzetiségi politika terén a kormányzati politika hangadója éppen a magyarellenességéről hírhedt Ján Slota vezette SNS „diktálja a tempót”.
Csáky szerint „meg kellett szólalnunk, mert az 1994–98-as kormányzati időszak tapasztalata azt mutatja, hogy nem elég kiállni jogaink és lehetőségeink mellett a korlátozó intézkedések után, hanem meg kell azokat előzni. Az utólagos korrekciókból ugyanis mindig kisebb jogokkal és korlátozott lehetőségekkel közelítettünk csak a korábban kivívott szinthez mérten. Ezért most előre figyelmeztetünk mindenkit a szlovákiai magyarság számára hátrányos elképzelésekre. Már nem csak arról van szó, hogy Ján Slota azon sajnálkozik nyilvánosan, hogy a törökök nem feszítettek bennünket keresztre. Most már arról van szó, lefokozzák-e, ellehetetlenítik-e a Selye Egyetemet, tankönyveinkben használhatjuk-e a földrajzi és helységneveket anyanyelvünkön, hogy megint kollektív bűnösök leszünk-e. Ez az SNS politikája, amely mögé valamilyen oknál fogva egyre inkább felsorakozik a Smer is.”
Csáky azt mondja, a szlovák kormányzati politika azért vádolja olyan hevesen az MKP-t, illetve Sólyom Lászlót és Szili Katalint, mert egyértelművé vált, nem tudják elérni szándékaikat, amelyek egyébként szintén hasonlítanak az 1994–98-as időszak taktikájához: kicsikarni, hogy a szlovákiai magyarok kérdésköre belügy legyen. „Ez nem jött be, hiszen az Európai Parlament is, az Európai Bizottság emberjogi biztosa is foglalkozik immár a szlovákiai magyarok helyzetével, de a magyarországi politika sem hagyott bennünket magunkra, amit egy XIX. századi nemzetiségi politikát folytató kormánykoalíció nem tud megemészteni” – állítja Csáky, aki szerint az MKP továbbra is stabil párt és európai politikát folytat, ami miatt európai néppárti beágyazódását sem fenyegeti semmilyen veszély.