Elszántak a vasutasok

Reggel hat és nyolc óra között teljes vasúti sztrájkot tartottak a Magyar Államvasutak vonalain, azaz két órán keresztül sem teher-, sem személyszállító vonatok nem közlekedtek. A mozdonyvezetők két hete tartott sztrájkja után most a két legnagyobb vasutas érdekképviselet, a VSZ és a VDSZSZ tiltakozott munkabeszüntetéssel a harmincnyolc vasúti mellékvonal tervezett bezárása ellen, követelve, hogy a kérdésben kezdődjenek érdemi tárgyalások.

A szakszervezetek közlése szerint a munkavállalók jelentős többsége részt vett az incidens nélküli munkabeszüntetésben, és az utasok is többnyire türelmesen viselték a forgalmi fennakadásokat. A VSZ és VDSZSZ megerősítette, hogy amennyiben a GKM nem vonja vissza jelenlegi tervezetét és nem kezd érdemi egyeztetéseket, úgy akár már a közeljövőben készek egész napos, szükség esetén akár megállapodásig tartó sztrájkot hirdetni. A MÁV adatai szerint a sztrájk alatti időben 556 vonatnak kellett volna a menetrend szerint közlekednie, az előzetes adatok alapján ebből 142 járt, a többi rövidebb útvonalon, illetve a sztrájk befejezése után indult el. A társaság a közlekedés normalizálódását ma hajnalra várta.
*
A vasútvonalak megmaradásáért nemcsak a szakszervezetek, hanem pártállástól függetlenül az érintett települések vezetői is számos helyen demonstráltak. Az önkormányzatoknak tegnapig kellett szándéknyilatkozatot tenniük arról, hogy átveszik-e a helyi vasúti közlekedés működtetését, a döntés meghozatalára azonban csak két hetet kaptak. Ez kusza helyzetet szült, a szatmári térség polgármesterei közül heten egyelőre csak tiltakozásukat tudták kifejezni a Mátészalka–Csenger,
Mátészalka–Vásárosnamény–Zá-
hony és a Mátészalka–Fehérgyarmat– Zajta közötti vasútvonal tervezett megszüntetése ellen, illetve mintegy kettőszázötvenen tüntettek Fehérgyarmaton a MÁV-pályaudvar előtt. A rövid határidő és a rendelkezésre álló hiányos információ miatt nem küldtek szándéknyilatkozatot a minisztériumnak Somogyszob és Balatonkeresztúr önkormányzatai. Kovács József, Balatonkeresztúr polgármesterének elmondása szerint október végén, a hosszú ünnepi hétvége előtt vették át az értesítést a tervezett változásokról, így a rendelkezésre álló néhány nap kevés volt ahhoz, hogy érdemben tájékozódjanak, így a tervezett vasúti átalakításokról november 19-én tárgyalnak a képviselők.
Több önkormányzat, így például Szilvásvárad és Nagyvisnyó, Körmend és Zalalövő vezetése vállalná a vasúti szárnyvonalak üzemeltetését, amennyiben megismerhetnék annak pontos feltételeit. Hasonló helyzetben van Vésztő és Mezőhegyes vezetése is. – A vésztői önkormányzat zárt ülésen tett szándéknyilatkozatot arról, hogy megfelelő feltételek esetén átvennénk a településünket érintő vasúti szárnyvonalak működtetését – nyilatkozta lapunknak Kaszai János. A polgármester elmondása szerint szándékukat tegnap jelezték is a minisztérium felé, azzal a kitétellel, hogy zsákbamacskát nem vesznek. – Tudni szeretnénk, hogy mi a kormányzat valódi szándéka a szüneteltetendő vasútvonalakkal. Határozatot csak azután hozunk, miután láttuk a medvét – mondta Kaszai János. Információink szerint Sárrét Békés megyére eső részén a vésztőieken kívül még a dévaványaiak, a szeghalmiak, s a füzesgyarmatiak fontolgatják, hogy beszállnának egy kistérségi vasútba. Az biztos, hogy Orosházán nagy demonstráció lesz a héten a kormányzat által tervezett vasúti leépítések ellen.
A 3200 polgármesternek küldött tájékoztatóra válaszolva eddig 32 önkormányzat 10 vasúti vonalra vonatkozóan jelezte, hogy vállalná a térségi vasúttá átminősítéssel járó kötelezettségeket – közölte Ábrahám Gergely. A gazdasági tárca szóvivője elmondta, hogy a harmincnyolc vonal esetében decembertől már nem fogják megrendelni a személyszállítási szolgáltatást, ha az érintett önkormányzatok nem nyilatkoznak a térségi vasúttá minősítéssel kapcsolatban. A minisztérium egyébként értelmetlennek tartotta a vasutasok sztrájkját, mondván, hogy a jövő évi menetrend kialakítása még nem zárult le, és nem születhetett döntés a mellékvonalról sem.
Meg kell állítani a vasútvonalak megszüntetését, sőt a korábban felszámoltakat újra üzembe kell helyezni – mondta Fónagy János. A Fidesz szakpolitikusa hangsúlyozta, hogy a vonalak eddigi megszüntetésével az állam a remélt 2 milliárd forintot sem tudta megtakarítani. A megszüntetendő 38 mellékvonal hossza közel kétezer kilométer, ami a 7600 kilométernyi teljes magyarországi vasúti hálózat majdnem negyede. Utoljára Trianon miatt csonkoltak ekkorát a vasúti közlekedésen – hangsúlyozta Fónagy János.