Filmplakátok néma tüntetése

Kettős mondanivalót fogalmaznak meg vastag ecsetvonásaikkal, rikító színeikkel, dinamikus térábrázolásukkal és elnyújtott, sötét sziluettjeikkel azok a plakátok, amelyeket a Hegyvidék Galériában láthatunk még vasárnapig.

A Mindenki ártatlan? című tárlat az 50-es, 60-as évek néma tüntetésének lenyomata a szó legszorosabb értelmében, hiszen bár a magángyűjtőnél fennmaradt kollekció jelentős részét olyan akvarellek teszik ki, amelyekből sosem lett plakát, ezek mellett számos nagyméretű nyomatot is megszemlélhetünk. A tervek között egész falat tesznek ki Konecsni György Szabad Nép-reklámtervei, amelyek találó, ámde szigorúan a szocialista tendenciába illeszkedő, didaktikus szimbólumai után szinte felszabadítóan hatnak Görög Lajos A boszszú című filmhez készített temperaképének vérvörös terében villanó pengéi vagy Szilvásy Nándor szemközti falon függő munkái, amelyek fekete alakjai imbolygó felkiáltójelekként vonulnak vödreikkel a Szomjúság című film plakátján. Szilvásynak nem egy alkotása látható a falakon: a Tavaszi vihar című csehszlovák lélektani filmet hirdetni hivatott kép vad színeivel, vastag, fekete ecsetvonásokkal.
A szocialista béketábor országainak mozifilmjei mellett ’56 után már egy-egy francia, illetve angol alkotás is helyet kap, s a túlnyomórészt hagyományos ábrázolások sorába illeszkedik Balogh István rendkívül kifejező, stilizált, harci repülőre felnéző profilja is, a Pogányok ideje című „megrendítő angol fim” plakátján. Az itt látható alkotásoknak azon túl, hogy figyelem-keltőek, a mai óriásplakátokkal szemben van (még) egy felbecsülhetetlen erényük: maradandóak, műalkotásként is megállják a helyüket. Nemcsak a kontraszt miatt érdemes betérni ide a pesti utcákról még vasárnapig, de azért is, mert ezek a képek eleve elrendelt témáik és a rendszer által szorítóba fogva is érzékeltetik a szabadság utáni vágy elpusztíthatatlanságát.