Kilencven éve

Nagy napra ébredtünk ma, kedves Olvasó. November hetedikén ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörésének kilencvenedik évfordulóját. (Már aki ünnepli…) Az senkit ne tévesszen meg, hogy a naptár ma csupán Rezső neve napját mutatja, hajdan ez a szocialista táborban piros betűs ünnepet jelzett.
1917-ben ekkor történt állítólag, hogy Szentpéterváron, a Néva folyónál horgonyzó Aurora cirkáló jelző lövéseire mindenhonnét leittasodott matrózok, muzsikok, gyári munkások és szövőnők rontottak neki a Téli Palotának, azzal az eltökélt szándékkal, hogy végképp eltöröljék a múltat. Ódon filmfelvételeken látni, amint a felajzott emberek átmásznak a palota hatalmas kovácsoltvas kerítésén – a nagy zűrzavarban valószínűleg nem vették észre, hogy a kapu már eredetileg nyitva volt.
Hosszú ideig tartó, súlyos sötétség telepedett Oroszországra – később Szovjetuniónak hívták –, majd a környékbeli államokra, köztük Magyarországra is. Emlékezetes nap volt ez a kilencven esztendővel ezelőtti, mély nyomokat hagyott az emberiségben. Az új államszervezet megalapítása egy kopasz gondolkodó, bizonyos Vlagyimir Iljics Lenin nevéhez fűződik, pár év múlva, halála után (a hírek szerint szifiliszben hunyt el a nagy illuzionista) egy nálánál nagyobb kókler, Joszif Visszarionovics Sztálin vette át a váltóbotot. Munkásságát szakértői becslések szerint sok tíz millió legyilkolt ember jelezte. Őt később kiemelkedő egyéniségek követték. Tanulságos és elrémisztő évtizedekre emlékezünk ma.