Mátyás király öröksége

A reneszánsz éve lesz Magyarországon a 2008. év. Mátyás király trónra lépése 550. évfordulóján az Oktatási és Kulturális Minisztérium részeként működő Reneszánsz Programiroda koordinálásával megszervezett eseménysorozatban mintegy hetven múzeum és kiállítóhely vesz részt. A Magyar Nemzeti Galéria, az Országos Széchényi Könyvtár, az Iparművészeti Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum közös kiállítással emlékezik a jeles évfordulóra.

Mint a Magyar Nemzeti Galériában tegnap rendezett sajtótájékoztatón elhangzott, a négy tárlat közösen rajzolja meg a korszak kultúrájának, művészetének nagyszabású tablóját, ám az egyes bemutatók önmagukban is teljes egésznek tekinthetők, hiszen a több évvel ezelőtt elindított előkészítő munka során mindegyik intézmény egy-egy sajátos jelenség, problémakör bemutatására vállalkozott. Miközben tehát – mint Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója fogalmazott – március közepétől a reneszánsz szellemiségéhez is illő „nemes versengés” indul meg a gyűjtemények között, a kutatási eredmények feldolgozásával, összegzésével a négy kiállítás együttesen járul majd hozzá. Márpedig kutatási eredményekben gazdag volt az a több mint két évtized, amely eltelt azóta, hogy Schallaburgban és Budapesten megrendezték a magyarországi reneszánsz nagyszabású bemutatóját, amelynek hazai változata azóta is a leglátogatottabb magyarországi kiállítás. Eljött az ideje a korszak újraértelmezésének, hangzott el, a tárlatok, amelyek a Szépművészeti tavalyi Zsigmond-kiállításhoz is kötődnek, ugyanakkor nem csupán a reneszánsz korszakának remekműveit mutatják be, de a mecenatúra fontosságát hangsúlyozva üzennek a jelennek is: virágzó kultúra hosszú távon csak ott teremthető, ahol nem látványos gesztusok révén jönnek létre nagyszabású produkciók, hanem ahol a kultúra intézményeinek működését, a szellemi energiák hasznosulását folyamatosan biztosítják.
Ezt tette például Vitéz János váradi püspök, majd esztergomi érsek, a magyarországi reneszánsz egyik legjelentősebb képviselője, akinek munkássága köré az Országos Széchényi Könyvtár Csillag a holló árnyékában – Vitéz János és a magyar humanizmus kezdetei című, a tavaszi fesztivál nyitóeseményeként március 14-én megnyíló kiállításának anyaga rendeződik. A Budapesti Történeti Múzeum március 19-én nyíló kiállítása a Hunyadi Mátyás, a király címet kapta, s mint az alcím mondja, bemutatja, hogyan találkozott Hagyomány és megújulás a magyar királyi udvarban 1458–1490 között. Harmadikként március 25-én az Iparművészeti Múzeumban kiállítása nyílik meg Beatrix hozománya címmel az itáliai majolikaművészet remekeiből. A Magyar Nemzeti Galéria tárlata (megnyílik március 28-án) ott veszi föl a fonalat, ahol a Budapesti Történeti Múzeum kiállítása elejti, vagyis Mátyás király halála évében, alsó határát tehát a Jagelló-kor adja, a fölsőt pedig a XVII. század utolsó harmada. Az egyes tárlatokat tudományos igényű, magyar és angol nyelven megjelenő katalógusok kísérik, s tervezik közös katalógus kiadását is.
Lapunk kérdésére a szervezők elmondták, hogy mintegy 360 millió forintos költségvetésből valósulnak meg a tárlatok. A kiváló szakmai kapcsolatoknak köszönhetően alig akadtak kölcsönzési nehézségek, s jó néhány olyan kiemelkedő értékű műtárgy is a közönség elé kerül majd, amely hazai kiállításon még sohasem vagy igen régen szerepelt.