Megállíthatatlan a korrupció terjedése

Vészesen terjed Magyarországon a korrupció és a megvesztegetés – mutatja a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég legfrissebb felmérése. Eszerint két év alatt két és félszeresére nőtt a fehérgalléros bűnözés áldozatává vált vállalatok száma, amivel jócskán megelőzzük a kelet-közép-európai átlagot.

Szabó Eszter
2007. 11. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre inkább átszövi a korrupció és a fehérgalléros bűnözés a gazdasági életet Magyarországon – derül ki a PricewaterhouseCoopers (PWC) legfrissebb nemzetközi felméréséből, amelyben a könyvvizsgáló és pénzügyi szolgáltató cég 40 ország több mint 5400 cégét, köztük 77 magyarországi piacvezető vállalatot kérdezett meg. A kimutatás szerint a hazai cégek immár 62 százaléka válik súlyos gazdasági bűncselekmény áldozatává, azaz a pórul járt vállalatok száma az elmúlt két évben drasztikusan, két és félszeresére nőtt. Mutatónk sokkal rosszabb versenytársainkénál, hiszen a kelet-közép-európai országokban ez az arány 50 százalékos, a világátlag pedig 43 százalékos.
A leggyakoribb visszaélésnek a lopás és a hűtlen kezelés, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekmény és a korrupció számít. Megvesztegetés és korrupció áldozatává a hazai cégek 17 százaléka vált, ám a felmérés többi adata arra utal, hogy korrupcióval szinte valamennyi hazai cég találkozik működése során. A PWC kimutatása szerint majdnem minden harmadik esetben kenőpénzt kérnek a hazai cégektől a megrendelésekért cserébe. Üzleti lehetőségtől a vállalatok 44 százaléka azért esik el, mert a versenytárs a megvesztegetés eszközével él. Nyugat-Európában – beleértve az ugyancsak korrupcióval küzdő Olaszországot és Görögországot – ennél nagyságrendekkel kisebb a korrupció aránya: csúszópénzt átlagosan minden tizedik esetben kérnek.
A magyar válaszadók ellen csaknem kilenc alkalommal követtek el gazdasági bűncselekményt az elmúlt két évben, az átlagos veszteség cégenként elérte a 62 millió forintot. Figyelemre méltó, hogy a hazai vállalatoknak csak alig-alig sikerül a bűncselekményből származó veszteségeiket visszanyerni. A cégek 65 százaléka számolt be arról, hogy az őket ért súlyosabb bűncselekmények esetében a kárból semmi nem térült meg. Ez az arány ugyancsak rosszabb a nemzetközi átlagnál. A biztosítás továbbra is csekély szerepet játszik a veszteségek megtérülésében, hiszen a biztosítások alapján csak a veszteség 13 százalékát sikerül visszaszerezni.
A fehérgalléros bűnözésben élenjárnak a diplomás középkorú férfiak, a bűncselekmények kétharmadát ez a réteg követi el. A vezetők jellemzően a kinevezésüket követő két éven belül esnek kísértésbe.
A PWC adatai ellentmondanak Gyurcsány Ferenc keddi kijelentéseinek. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, két nappal ezelőtt a miniszterelnök ünnepélyes keretek között jelentette be, hogy a rendszerváltozás óta most először csökkent mérhetően a szürke- és a feketegazdaság aránya hazánkban.

Egyre súlyosabb a körbetartozás. A harmadik negyedévben tovább emelkedett a fizetésképtelenséggel kapcsolatos eljárások száma, és nőtt a fizetéskiesések miatt keletkezett veszteség is Magyarországon – mutatja a Coface követeléskezelő cég tegnap közzétett felmérése. A vállalatok közötti körbetartozás erősödését mutatja, hogy a számlákat egyre nagyobb késéssel egyenlítik ki. Az átlag fizetési határidő meghaladja a 120 napot, ami jóval magasabb a nemzetközi átlagnál, de a cseh és a lengyel átlagot is csaknem 50 nappal haladja meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.