Radikálisan átszabott nyugdíjszabályok

A Fidesz ellenezte a javaslatot, de a kisebbik koalíciós párt sem állt ki egyértelműen a kormány nyugdíj-előterjesztése mellett, amelynek tárgyalását tegnap kezdte meg a Ház. Csizmár Gábor, a szociális tárca államtitkára emlékeztetett: az Alkotmánybíróság (AB) mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert 1993-ban az özvegyi nyugdíj 15 éves feléledési idejének – vagyis későbbi ismételt folyósítási időtartamának – 10 évre csökkentése során a jogalkotó nem biztosította a módosítást megelőzően elhunytak hozzátartozóinak teljes körében a 15 éves feléledési időt. Az AB ezért arra kötelezte a jogalkotót, hogy az idén december 31-ig készítsen átmeneti szabályokat, így ez a javaslat a 15 éves feléledési idővel biztosítja minden 1993. március 1. előtt elhunyt biztosított hozzátartozójának az özvegyi nyugdíjat.
A változások másik főcsapása az előre hozott nyugdíj alsó korhatárának korrekciója. A csökkentés nélküli előre hozott nyugdíjjogosultság kedvezmény – érvelt Csizmár –, ezért a férfiaknál az alsó korhatár megmarad 60 év, míg 2009-től 2012-ig 59 évre csökken, majd utána ismét 60 év lesz. A nők esetében az előre hozott öregségi nyugdíjkorhatárt január elsejétől a jelenlegi 57 évről 59-re emelik. Az induló nyugdíj mind a két nem számára 3,6 százalékkal csökken, ha 61 évesen megy az illető nyugdíjba, illetve 8,4 százalékkal, ha 60 évesen. A nőknél további megszorítás, hogy nyugdíjukat 13,2 százalékkal csökkentik, ha már 59 évesen elmennek nyugdíjba.
Iván László (Fidesz) szerint nem illeszthető be a javaslat egy átfogó, igazságosabb nyugdíjreformba. A politikus felhívta a figyelmet a nyugdíjrendszerbe a jövőben belépő Ratkó-nyugdíjasokra (350 ezer ember), akik 10–12 százalékkal kevesebb nyugdíjat kapnak a módosítás következtében. – A 2008-ban belépő új nyugdíjasokat az új számítási módszer miatti veszteségek diszkriminálják, a veszteség pedig pont a 13. havi nyugdíjat emészti fel – mondta Iván László. Béki Gabriella (SZDSZ) elmondta: a túl gyakori törvénymódosítások megnehezítik a jogalkalmazást és megrendítik az emberek jogbiztonságát, ami különösen igaz a nyugdíjrendszerre. Felhívta a figyelmet arra az igazságtalanságra, miszerint aki 1951 decemberében született, még elmehet korkedvezményes nyugdíjba, de aki 1952 januárjában született, az egyrészt 13,5 százalékkal kevesebb nyugdíjat kap, másrészt csak három évvel később mehet előre hozott nyugdíjba.