Október 29-én fogadta el az Országgyűlés a kormánypárti képviselők voksaival a gyűlölettörvényt. A jogszabály-módosítás benyújtásának az volt az előzménye, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Magyar Gárda megalakulását követő nemzetközi sajtótájékoztatón váratlanul bejelentette: a kormányzat kezdeményezi a polgári törvénykönyv (Ptk.) módosítását a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletkeltő megnyilvánulások visszaszorításáért. Az új rendelkezés a Ptk.-ban az olyan megnyilvánulásokat kívánta szankcionálni, amelyek bizonyos kisebbségi csoportokhoz sorolható emberek személyiségi jogait érintik, mégpedig úgy, hogy magát a csoportot, a közösséget sértik meg.
A köztársasági elnök álláspontja szerint a jogszabály aránytalanul korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát. A sértett csoporthoz tartozó személyek ugyanis külön-külön is perelhetnének, s egy adott kifejezés miatt perek sokasága indulhatna. A megítélhető kártérítés így összességében a büntetőjogi elmarasztalásánál is súlyosabb következményhez vezetne.
*
– Ez elrettent a demokratikus társadalomban szükséges, nem sértő véleménynyilvánítástól is, és akadályozná a szabad, érvelő közvélemény működését – szögezte le a köztársasági elnök.
A személyes önrendelkezés jogát Sólyom László szerint azért sérti az új rendelkezés, mert nemcsak magánszemélyek perelhetnének, hanem jogvédő szervezetek is. A személyiségi jogot ugyanakkor személyesen kell gyakorolni. A jogállam alapelvével, a jogbiztonsággal is ellentétes a törvény, mert bizonytalan, hogy a védelemre érdemesített kisebbségi csoportokat miként lehet meghatározni, azonosítani. Vajon az ország vagy csak egy-egy település egész lakosságát kell-e viszonyítási alapnak tekinteni? A jogszabály egyébként a faji, vallási, nemzeti kisebbségi hovatartozás, illetve a nemi identitás alapján védte volna a közösségek méltóságát. Az államfő szerint ebből ered az alkotmány újabb rendelkezésének, a diszkrimináció tilalmának a megsértése is.
– Ellentétes a diszkrimináció tilalmával, hogy a kisebbségben nem lévő személyek nem részesülnek a törvény védelmében, noha lényeges személyiségi vonásaik éppoly méltóak a védelemre – állapította meg Sólyom László. Mindezek miatt a köztársasági elnök nem írta alá a jogszabályt, holott azt az Országgyűlés elnöke sürgősséggel kérte. Sólyom László az új rendelkezéseket megküldte az alkotmánybíráknak.
Az Alkotmánybíróság (AB) – a jogszabály szerint – soron kívül dönt az előzetes normakontrollról.
Közben Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke elmondta: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) megkeresésére a nyáron valóban a Ház alkotmányügyi bizottságához fordult, és jogszabálytervezetet is előterjesztett. Ám végül nem ebből a javaslatból lett törvény, a Ptk. módosítását ugyanis az igazságügyi tárca kezdeményezte. Az LB elnöke hangsúlyozta: ő másfél évvel ezelőtt már megkereste az AB-t, azt kérve, hogy értelmezzék az alaptörvénynek a személyiségi jog védelmével összefüggő szakaszait. Az ügyben eddig nem döntöttek a bírák.
A kifogásolt szabályokat előkészítő igazságügyi tárca szakállamtitkára, Gadó Gábor lapunk kérdésére közölte: örül az államfő döntésének, mert így rövid határidőn belül kiderülhet, hogy alkotmányos volt-e a Ptk. módosítása. Mint arról beszámoltunk, a kormánytöbbség által elfogadott törvénymódosítás értelmében azok az emberek, akiket magyarságuk miatt ér sérelem, nem perelhetnének, de ugyanúgy a nők sem, hiszen a társadalmunkban ők sincsenek kisebbségben.
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója szerint pártja éppen az államfő által is említett érvek miatt nem szavazta meg a polgári törvénykönyv módosítását. A legnagyobb ellenzéki párt politikusa hangsúlyozta: a kormánypártok jogszabály-módosítása jogbizonytalanságot okozna, s azzal, hogy egy adott ügyben perek százai indulhatnának meg – még abban az esetben is, ha a konkrétan megsértett fél nem akarja jogi útra terelni az ügyet –, a joggal való visszaélés széles tárházára nyílna lehetőség.
Franciaország
Vizsgálat indult Franciaországban a X ellen, mert az algoritmusa alkalmas lehet külföldi beavatkozásra
