A spórolás szempontjait ugyan sikerült érvényesítenie az egészségügyi tárcának a kiváló kihasználtságú Budai Gyermekkórház és a Svábhegyi Országos Gyermekgyógyintézet aktív ágyainak felszámolásával, a budai és Buda környéki gyermekek kórházi ellátását megoldó koncepció azonban még csak nem is körvonalazódik. A megoldás felelőse az egészségügyi ellátást illetően ugyan maga a szaktárca lenne, a gyermekellátás jövőjét firtató kérdésünkre azonban a fővárosi önkormányzatot, vagyis a fenntartót jelölték meg válaszadóként. Márciusban a Budai Gyermekkórházban a tárca szüntette meg a fekvőbeteg-ellátást, amely közel száz ágy leépítését jelentette, ezzel párhuzamosan a svábhegyi kórház bezárásával is több mint 200 ágy szűnt meg, jelenleg pedig egyedül a Szent János Kórház végzi el a gyermekellátás oroszlánrészét, és a sürgősségi ellátást is. A megtakarítás lényege, hogy az aktív ágyak számát ebben az intézményben nem növelték – a fejlődésneurológiai 20 helytől eltekintve –, így most alig 90 aktív ágy áll itt rendelkezésre. A Szent János Kórház egyelőre még állja a sarat, de jól mutatja a bizonytalanságot, hogy az érintett intézmények vezetői maguk is csak annyit tudnak: januártól egyetlen kórház lesz felelős a szakterületért. Arra azonban senki sem tudja a választ: hol és hogyan fogják megszervezni az ellátást.
– Észak-budai Egyesített Gyógyintézetek néven a fővárosi önkormányzat három intézményt von össze: a Szent Margit Kórházat, a Budai Gyermekkórházat és a Szent János Kórházat – fogalmazott Nyulasi Tibor, a Szent János Kórház orvos-igazgatója, hozzátéve: a végleges szakmai struktúráról csak a jövő év első felében várható döntés. Így most azt sem tudni, hol, milyen szervezeti felépítésben képzelik el a budai centrumot. Nyulasi reméli, hogy a kórházi infrastruktúra miatt a helyszín a János-kórházban lesz, annál is inkább, mert a Margitban régebben sem volt gyermekellátás. Másképp látja a helyzetet Horváth Csaba, az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes, aki lapunknak elmondta: a Margit-kórházban van a legnagyobb esélye a centrum kialakításának. (Ennek ellentmond, hogy a tárca korábban éppen arra hivatkozva csökkentett ágyszámot az intézményben, hogy innen gyorsabban elérhetők a pesti kórházak.) – A gyermekellátási centrumról március eleje előtt semmiképpen sem születik döntés, és ágyszámleépítésről szó sem lehet – erősítette meg Horváth Csaba.
Az elképzelések egyeztetése, a tervezés és a beruházások megvalósításáig azonban még több mint egy év is eltelhet, addig is marad a teljes bizonytalanság és a Szent János Kórház túlterheltsége – vélik szakértők. Szakmai szervezetek szerint az évente több mint 100 ezer beteg gyermek ellátása enyhén szólva is nehézkes egy intézményben, annak dacára is, hogy a zsúfoltság miatt sokan már a pesti oldalon lévő, szintén túlterhelt intézményekbe viszik gyermekeiket.
Badacsonyi Szabolcs, a Budai Gyermekkórház vezetője is csak a kórházösszevonás tényét tudta lapunknak megerősíteni, a január elseje utáni folytatás mikéntjéről ő sem tudott biztos információt adni. – Az aktív ágyakat az intézményben még tavasszal megszüntették, és az ellátó személyzet létszáma is egyharmadával csökkent, annak ellenére, hogy a kórház kihasználtsága teljes volt – mondta Badacsonyi, jelezve: télen 80-90 százalékban foglaltak voltak az aktív ágyak, de a száz százalékot egy-egy járvány esetére kell fenntartani. A kórházban csak 70 rehabilitációs és 30 krónikus ágy maradhatott.
Emlékezetes: a kórházat érintő megszorítások miatt Láng Zsolt II. kerületi polgármester változtatási tilalmat rendelt el a gyermekkórház négymilliárdra becsült ingatlanjára, így az esetleges új tulajdonos csak kórházként működtethetné az ingatlant, amelyen két hőforrás is található – olvasható a polgármesteri határozatban. Láng korábban több nyilatkozatában is sejtette: a kórház ágyszámának leépítése mögött az igen értékes és jó fekvésű ingatlan értékesítése húzódhat.
A Fidesz szakpolitikusa, Mikola István leszögezte: a gyermekkórházak példája is mutatja, hogy szakmai előkészítettség nélkül születnek meg döntések. – Az ellátás biztosításáért a tárca és a szakminiszter felelős, hiszen a kórházak bezárásáról és az ágyszámleépítésekről is ők hoztak döntést – szögezte le Mikola, aki szerint nem ez az első eset, hogy súlyos ellátásbeli gondok esetén a minisztérium a fenntartó önkormányzatokra terheli át a felelősséget.
Vizsgálat indult Franciaországban a X ellen, mert az algoritmusa alkalmas lehet külföldi beavatkozásra
