Támadásba lendül a bioetanol-ipar

Átfogó támadásba kezdett a Magyar Bioetanol-szövetség: nemrég a szakma és a sajtó képviselőit, most pedig a kormányt próbálják meggyőzni a bioetanol-ipar fejlesztésének szükségességéről. Az illetékes minisztériumok külön érdekeket képviselnek, a bioetanol-üzemek uniós támogatását pedig a magas olaj- és kukoricaár miatt bizonytalan időre felfüggesztették. Az uniós vállalás teljesítéséhez viszont bővíteni kell a termelést.

Mindig nagy kérdés volt, hogy a bioetanol és más környezetbarát üzemanyag kielégítheti-e teljes mértékben az olajétvágyat. A válasz valószínűleg nem, de szükség van rá.
Ennek a szükségnek a fontosságára próbálja meg egyre hevesebben felhívni a figyelmet a Magyar Bioetanol-szövetség (MBSZ), amelynek elnöke, Zsemberi László a napokban a miniszterelnökhöz intézett nyílt levelet. Ebben a hazai bioetanol-ipar jelenleg kissé kusza helyzetének rendezését szorgalmazzák, különösképpen azt, hogy a támogatás rendszere kiszámítható legyen. Mint az elnök levelében áll: ma Magyarországon 38 helyszínen hirdették meg a zöldmezős bioetanol-üzemi beruházásokat, amiből csak négy jutott el az engedélyezés befejezéséig, de egyik sem kezdte el a beruházást. Emellett a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó Környezet és energia operatív program (KEOP) bioüzemanyagra felhasználható 40 milliárd forint körüli uniós támogatását bizonytalan ideig felfüggesztették, pedig ez a keret szolgált volna új bioetanol-üzemek létesítésére is. A döntést Németh Imre, a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati fejlesztéspolitika irányításában közreműködő államtitkára a köztelevízióban azzal indokolta, hogy amikor összeállították a KEOP-ot, a mai 95-höz képest 50 dollár tájékán mozgott egy hordó olaj ára, illetve a bioetanol alapanyagául szolgáló kukoricából sem volt hiány, s annak ára sem szökött még az egekbe. Zsemberi nemrég az MBSZ által szervezett konferencián azt emelte ki, hogy a bioetanol szerepével kapcsolatban sok esetben a tárcák is egymással ellentétes álláspontot fogalmaznak meg.
– A kérdésben a Gazdasági és Közlekedési (GKM), a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési (FVM), valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) illetékes – fejtette ki lapunknak Bibók Zsuzsa, a zöldtárca főosztályvezető-helyettese. Elmondta, az FVM abban érdekelt, hogy minél több mezőgazdasági termény hasznosuljon: ha nem adható el élelmiszernek, akkor más úton értékesíthessék. Ugyanakkor a gazdasági tárca a teljes energiapolitikáért felel, így számukra a cél, hogy minél biztosabban és olcsóbban lehessen megoldani az ország energiaellátását. – A megújuló energiaforrások, így a bioüzemanyagok használatának elterjesztése még támogatást igényel, ezért a célok meghatározásánál ezt is figyelembe kell venni – hangsúlyozta Bibók Zsuzsa. Hozzátette: a környezetvédelmi tárca célja a megújuló üzemanyagok használatának szélesebb körű elterjesztése, ám fontos, hogy a nyersanyagok megtermelése és az üzemanyagok előállítása a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történjen – így például a génmanipulált kukorica használata nem támogatható. Ráadásul az uniós cél az, hogy a mostani 1,7 százalékot kitevő bioüzemanyag-arány a fosszilis alapúhoz képest 2010-re 5,75, 2020-ra pedig 10 százalék legyen. A hazai kapacitás egyelőre kielégíti a jelenlegi igényeket, a jövőbeli célok eléréséhez viszont bővíteni kell az előállítást.
Zsemberi László korábban beismerte: a bioetanol a jelenlegi formájában csupán ideiglenes megoldás lehet, amely 20-25 évig nyújthat megoldást, „hiszen addigra már úgyis lesz jobb”. Előnyének viszont azt hozta fel, hogy e technológia már ma is működőképes, így azonnal bevethető.
– Ezek egyelőre még rögzített feltételekkel támogatható megoldások – reagált feltevésünkre Bibók Zsuzsa –, mert ha csupán átmeneti megoldásról van szó, felvetődik, érdemes-e az iparágba az államnak pénzt ölnie. Ezenkívül az is kérdés, hogy a technológia mennyire lesz ideiglenes.
A főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy nemsokára rendelkezésre állnak a második generációs bioüzemanyagok is, amelyek már jóval hatékonyabbak a mostaniaknál.