Védetté válhat négy Duna-sziget

Jövő év elején megszülethet a döntés négy értékes állat- és növényvilágnak otthont adó sziget természetvédelmi területté nyilvánításáról a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban. Három közülük Esztergomnál található, egy pedig Süttőhöz tartozik. A változás miatt szigorúbb feltételekkel látogatható majd a terület.

Másfél évtizedes törekvés végére kerülhet pont azzal, ha jövő év elejéig – legfeljebb 2008 első fél évében – döntés születik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban a Dunai Szigetek Természetvédelmi Terület megalapításáról. Az Esztergom közigazgatási területéhez tartozó három sziget – a Nyáros-, a Körtvélyes- és a Csitri-, illetve a süttői sziget – védetté nyilvánítási folyamata 2002-ben vett fordulatot, amikor a Duna–Ipoly Nemzeti Park lett a földek vagyonkezelője. Az idén márciusban zárult le az oltalmat szorgalmazó előterjesztés véleményezése, a közeljövőben pedig a területileg illetékes szervek utolsó egyeztetése is megtörténhet – tudatta lapunkkal Baranyai Zsolt, a Duna–Ipoly Nemzeti Park ökológiai referense, s hozzátette: ezután küldheti el a környezetvédelmi tárca a többi minisztériumnak is a tervezetet.
A tavaszi véleményezési szakaszban csupán egyetlen érdemi észrevétel érkezett az előterjesztésre: a halászati jogokkal rendelkező Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége kifogásolta a teljes halászati tilalmat. Végül sikerült dűlőre jutni, hiszen a horgászoknak is érdekük az orvhalászat megakadályozása, a vízpartok védelme. A szövetség felajánlotta azt is, hogy a horgászjegyeken felhívják a figyelmet az új szabályokra. A jelenlegi használati feltételeket rögzítő szerződést 2015-ben a megváltozott körülményekhez igazítják.
A védetté nyilvánítás további szigorításokat hoz magával. A szigeteken nem köthetnek ki például a vízitúrázók, a belső részeket pedig csak vezetővel látogathatják korlátozott létszámú csoportok. Az erdőket, kaszálókat is meghatározott kezelési terv szerint művelhetik gazdáik. Az intézkedések indokoltak, hiszen a szigeteken ritka mocsári, ártéri flóra, védett növényfajok figyelhetők meg, köztük a szibériai nőszirom vagy a nyári tőzike. Hasonlóan sokszínű a vidék állatvilága is, többféle szitakötő, tarajos gőte, mocsári teknős él a vizes részeken. Visszatért ide az európai hód, előfordul a vidra, a hermelin, a nyest és a mogyorós pele is. A szigetek legnagyobb értéke ugyanakkor a gazdag madárvilág, ornitológusok eddig 241 fajt azonosítottak, ezekből mintegy száz költ a területen. Megtalálható errefelé a kerecsensólyom, a fekete gólya, a rétisas és a kiskócsag egyaránt.
További érdekesség, hogy kultúrtörténeti értékeket is rejt a Nyáros-, illetve a Körtvélyes-sziget. Az előbbin török kori, 1646-ra datált, ötszögletű föld- és cölöpvár maradványai találhatók, és mindkét szigeten felfedeztek régi határköveket.