2011-ig biztos nem csökkennek a terhek

A tegnap elfogadott konvergenciaprogram szerint hazánkban még 2011-ben is magasabb lesz az adóterhelés, mint 2006-ban volt, jóllehet tavaly szeptemberben az adó- és járulékemelések egy része már életbe lépett. Veres János 2009-től ígért változást, igaz, akkor is csak az adóterhelés átrendezését.

Hazánknak még évekig kényszerpályán kell haladnia az elmúlt évek megalapozatlan gazdaságpolitikája miatt – mutatják a kabinet által tegnap elfogadott konvergenciaprogram adatai. Eszerint az idén még a korábbi kormányzati mutatókhoz képest is nagyobb mértékben, több mint két százalékponttal emelkednek az adóterhek, s az adóprés jövőre sem enyhül. A 2011-ig szóló adatsor szerint még 2011-ben is nagyobb lesz a lakosságra és a vállalkozásokra nehezedő adóteher, mint tavaly volt, jóllehet, az adó- és járulékemelések egy része már 2006 szeptemberében életbe lépett. A frissített konvergenciaprogramot ismertető Veres János pénzügyminiszter a tehercsökkenés várható időpontját firtató kérdésekre azt válaszolta, hogy 2009-től az adóterhek érdemi átrendezésére nyílik esély.
Az új programból kiderül: a kormány végleg feladta az idei gazdasági növekedésre vonatkozó amúgy is szerény terveit, s a korábbi 2,2 százalékos bővülési ütemet 1,7 százalékra módosította. Jövőre a kabinet 2,8 százalékos dinamikával számol.
Romlottak az inflációs számok is az új programban. Az idén a korábban tervezett 6,2 százalékkal szemben várhatóan 7,9 százalékos lesz a pénzromlás, s az infláció jövőre is csak 4,8 százalékra mérséklődik. A 2008-ra megadott drágulás még így is magasabb a Magyar Nemzeti Bank által megjelölt mértéknél, erről azonban Veres János azt mondta, hogy a kabinetnek nem kell feltétlenül elfogadnia a jegybank hivatalos prognózisát.
Az államháztartás hiánya az idén várhatóan a GDP 6 százalékára süllyed, jövőre pedig 4 százalékos deficit várható.
Az euróbevezetés dátumát a frissített program sem határozza meg, ám az adatokból kitűnik, hogy hazánk 2013 előtt nem lesz képes átvenni a közös uniós valutát. Eurócsatlakozásunk legfőbb akadálya a magas infláció és az államadósság, amely az idei 65,6 százalékról jövőre 66,1 százalékra emelkedik. Az adósságállomány lassú csökkenése legkorábban 2009-ben indulhat meg, a bevezetési követelmények azonban 60 százalék feletti adósságráta esetén több éven keresztül folyamatosan csökkenő adósságot határoznak meg az euró átvételéhez.

Hiányzó felelősség. Ha a most alakuló közpénzügyi szabályozást már 2002-től alkalmazták volna, az akár 40 százalékkal is csökkenthette volna az eladósodottságunk mértékét – jelentette ki tegnap Kovács Árpád. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a költségvetés bevételi oldalánál, tehát az adófizetésnél az állampolgároknak és a vállalkozásoknak súlyos szankciókkal is szembe kell nézniük, a kiadási oldalon azonban a felelősségre vonás ma még teljesen hiányzik.