„Az új borutak mentén – együtt”

Megadatott az az érzés, hogy az anyaországhoz, a Felvidékhez és az ausztriai Őrvidékhez határok nélkül csatlakozzunk, ám a Kárpátalja és a Vajdaság magyarsága egy ideig biztos nem élheti át ezt – mondta lapunknak Bence Lajos szlovéniai magyar költő, irodalomtörténész, borász, a muravidéki Népújság főszerkesztője.

Milyen érzés az évtizedeken át Jugoszláviához és 1991 óta Szlovéniához tartozó muravidéki magyarság tagjaként a schengeni övezethez Magyarországgal együtt csatlakozni?
– Öröm és üröm egyszerre. Megadatott az az érzés, hogy az anyaországhoz, a Felvidékhez és az ausztriai Őrvidékhez határok nélkül csatlakozzunk, ám a Kárpátalja és a Vajdaság magyarsága egy ideig biztos nem élheti át ezt. Pedig a vajdasági nemzettársainkkal évtizedekig együtt voltunk a délszláv államban, sőt ők istápoltak minket, néhány ezernyi muravidéki magyart. Nélkülük talán el is vesztünk volna a titóizmus évtizedeiben, amikor Magyarországtól hermetikusan elzárva éltünk.
– Milyen reakciókat érzékel a többségi nemzet, a szlovénség részéről?
– A legtöbben azt szeretnék, hogy a határ légiesülésével ne az egységes magyar nemzet részei legyünk, hanem csak szlovéniai magyarok. Az a fura, az itteni többségi nemzetbeliek valahogy nem örülnek annyira, hogy a magyarországi Rába mente szlovénjeitől nem választják majd el őket határok.
– És hogy érez a helyi magyar politikus, illetve az átlagember?
– Az egyszerű ember nagyon örül a határ mindkét oldalán. A politikusok már óvatosabbak, főleg a másik oldalon, Vas és Zala megyében. A legnagyobb gond az, hogy nem ismerjük egymást eléggé. A szlovéniai magyar közéleti vezetőkkel az élen azért ma éjjel 11 órakor felvonulunk a rédicsi határra, ahol találkozunk anyaországi barátainkkal, köztük irodalmárokkal. Ám a legszebb példát talán a borászok adják majd, ugyanis 21-én délben a Lendva-hegyi szőlők között találkozunk, ahol koccintunk és korsót cserélünk, majd átgyalogolunk Lenti-hegyre áldomást inni. A mi korsónkon helyet kapott a magyar és a szlovén zászló, és két nyelven ez olvasható rajta: „Az új borutak mentén – együtt.” Azt szeretnénk, ha az itteni és az ottani magyar borutak összekapcsolódnának és együtt lélegeznének az idegenforgalom szolgálatában. Szerintem lélekben és gazdaságilag egy évtized alatt egyesül újra teljesen a határ két oldala, addigra Szlovéniához hasonlóan talán Magyarországon is lesz euró.