Erősödő orosz önbizalom

Oroszországban tegnap a felsőház határozatának kihirdetésével hivatalosan is elstartolt az elnökválasztási kampány. Az egyik legnagyobb közvélemény-kutató intézet, a VCIOM ezzel egy időben közzétett felmérésének eredménye szerint az oroszok túlnyomó többsége, négyötöde érzi úgy, hogy az ország a világpolitika egyre komolyabb szereplőjévé válik. Ezzel ellentétes benyomása csupán a lakosság 10 százalékának van. A szonda értékelése rámutat arra is, hogy a fiatalok a legbizakodóbbak, s az optimizmus a jövedelmek növekedésével arányosan emelkedik. Az is kiderült, hogy az önbizalom a lakóhely nagyságától is függ, a milliós városokban a legnagyobb, ahol a megkérdezettek 88 százaléka hisz Oroszország növekvő befolyásában.
A válaszadók túlnyomó többsége, 85 százaléka véli úgy, hogy Vlagyimir Putyin elnökként folytatott munkája alapvetően járult hozzá ahhoz, hogy Oroszország komoly szereplőként tér vissza a nemzetközi porondra. Erről a lakosság hét százaléka gondolkodik másként, ám közülük is 62 százalék érzékeli határozottan az ország befolyásának növekedését.
Mindezt értékelve szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy Putyin elnöksége alatt jelent meg Oroszország első „normálisnak mondható” külpolitikai doktrínája, amely összhangba hozta a lehetőségeket az érdekekkel. Ma egyértelműbben határozottabb Moszkva hangja, s a Kreml szemmel láthatóan megelégelte a nemzetközi közvélemény folyamatos kritikáit, s magához ragadva a kezdeményezést, maga kezdte el bírálni konkurenseit.
Jó példa erre a tegnapi nap is. Míg a Financial Times az orosz berendezkedés autoriter jellegét ecsetelve arról közöl adatokat, hogy az oroszok kétharmada képtelen leírni, mi is a liberális demokrácia lényege, addig a külügyminisztérium határozottan politikai felhangú tevékenységének megreformálására szólította fel az EBESZ demokratikus intézményekkel és az emberi jogokkal foglalkozó irodáját, amely hosszas vita után elutasította az oroszországi választások megfigyelését. Feltűnő az is – fogalmaznak a szakértők –, hogy az orosz külpolitika erősítve kapcsolatait Iránnal, Venezuelával vagy a Hamásszal, ellensúlyt igyekszik kialakítani az Egyesült Államokkal szemben.