Szlobodan Szamardzsics Koszovó-ügyi miniszter – aki tagja volt a szerb tárgyalódelegációnak – kijelentette, hogy az egyoldalú lépések beláthatatlan következményekkel járnak, nem pedig a régió stabilizálódásával. Bejelentette, Belgrád még most, a trojka jelentésének az ENSZ-ben való átadása után is folytatja a harcot Koszovóért, és közösen keresné a kompromisszumot. Az egyoldalú lépésekkel a nemzetközi közösség szerinte tudatosan választja az összetűzéseket, amelyek szerinte nem csak regionális méretűek lehetnek. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezzel összhangban azt hangoztatta, Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása konfliktusok láncreakcióját indíthatja el.
Szerbiában könnyen belpolitikai válságot idézhet elő a helyzet. Koszovó kérdésének Szerbia számára kedvezőtlen rendezése hatalomra segítheti a radikálisokat, de a kormánypártok politikáját is megváltoztathatja, a radikálisokéhoz közelítve azt. A kormánykoalícióban máris a megosztottság tapasztalható. Vojiszlav Kostunica kormányfő Szerbiai Demokrata Pártja inkább az elszántabb, Borisz Tadics államfő Demokrata Pártja pedig a konfliktust semmi áron sem kockáztató áramlathoz tartozik. Tadics tegnap bejelentette, ha a Nyugat elismerné a tartomány függetlenségét, Szerbia a hágai Nemzetközi Törvényszékhez fordul. Párttársa, Bozidar Djelics miniszterelnök-helyettes kijelentette, az EU-csatlakozás semmilyen ígérete nem kényszerítheti Belgrádot arra, hogy lemondjon Koszovóról.
New Yorkban eközben Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár továbbította a BT-tagoknak a trojka jelentését, Brüsszelben eközben az EU gőzerővel dolgozik az egységes álláspont kialakításán. Az EU Koszovó jövőjéről a szerb választásokat követően döntene, a függetlenség kikiáltásának valószínű legkorábbi dátuma tehát február eleje.
BMW M2 CS
A BMW M2 CS a leggyorsabb kompakt autó a Nürburgringen
