Megfúrnák Morvai kezdeményezését

Miközben egyes alkotmányjogászok szerint Morvai Krisztina nem is kezdeményezhetett volna törvényt megerősítő népszavazást az egészségbiztosítási jogszabályról, a magánakció ötletgazdája az alkotmányra és a népszavazási törvényre hivatkozva ezt cáfolta, és kiemelte: a köztársasági elnök addig nem írhatja alá a törvényt, amíg le nem zárul a referendum.

Megoszlanak a vélemények Morvai Krisztina büntetőjogász hétfői, törvényt megerősítő népszavazási kezdeményezéséről, amelyet az MSZP–SZDSZ által megszavazott egészségbiztosítási jogszabály hatálybalépésének megakadályozására nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz (OVB). Halmai Gábor alkotmányjogász, az OVB elnökhelyettese lapunknak elmondta: ilyen kezdeményezéssel a házszabály alapján csak országgyűlési képviselő élhet, magánszemély nem, ráadásul a népszavazásnak nincs halasztó hatálya, továbbá a beadvány is elkésett. Lővétei István, a Corvinus Egyetem docense is azt mondta, csak az Országgyűlés kezdeményezhet megerősítő népszavazást.
Ezzel szemben Morvai Krisztina a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: az alkotmányban és a népszavazási törvényben nyoma sincs annak, hogy csak parlamenti képviselő kezdeményezhetne törvényt megerősítő népszavazást. Hozzáfűzte, hogy a Halmai által hivatkozott házszabály pedig nem jogszabály. Az ELTE docense kiemelte: az alkotmány és a népszavazási törvény is egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a törvény „elfogadása”, vagyis a parlamenti szavazás után kell a kezdeményezést megtenni, tehát a beadvány nem késett el. Morvai Krisztina megítélése szerint Sólyom László nem írhatja alá addig a törvényt, amíg a kérdésről tartott népszavazás le nem zárul, mivel egy 1997-es alkotmánybírósági határozat alapján a köztársasági elnöknek és az állami szerveknek is együttműködési kötelezettségük van.
Morvai Krisztina még hétfőn, az egészségbiztosítási törvény szavazása utáni pillanatokban küldte meg az OVB-nek a kezdeményezést, amelyet azzal indokolt, hogy „az egyszázalékos támogatottságú SZDSZ által kidolgozott, és a választók megtévesztésével hatalomra került MSZP közreműködésével megszavazott törvény szerinti egészségbiztosítás bevezetését a magyar polgárok több mint kétharmada nem kívánja”.
Szikinger István alkotmányjogász a Figyelőnetnek azt mondta: nincs sok esély az akció sikerére, mivel nem valószínű, hogy a kérdéseket előbb jóváhagyják, mint hogy az államfő aláírná a jogszabályt. „Ha egy jogszabályt az elnök aláír, onnantól nem az Országgyűlés kezében van az ügy, azaz nem lehet róla népszavazást tartani.”
Cservák Csaba ügyvéd-alkotmányjogász lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy egy házaspár által korábban benyújtott, és a Morvai Krisztina népszavazási kezdeményezésével részben átfedéseket mutató kérdéseket az OVB nyáron hitelesítette, azok jelenleg az Ab előtt vannak. A Független Jogász Fórum elnöke szerint mulasztásos alkotmánysértés áll fenn, mivel nincs olyan jogszabály, amely kizárná, hogy egy folyamatban lévő népszavazási kezdeményezés céljával ellentétes jogszabályt fogadjanak el. – Mindez a népszavazáshoz való jog és a népszuverenitás elvének kiüresítését jelenti – hangsúlyozta Cservák Csaba.