Visszafordíthatatlan ökológiai katasztrófákhoz, árvízhez, aszályhoz és egyéb természeti csapásokhoz vezethet, ha a Föld országai nem tesznek minél előbb határozott lépéseket a globális klímaváltozás ellen – áll az ENSZ fejlesztési programja, az UNDP napokban kiadott jelentésében. A 400 oldalas, Brazíliában bemutatott dolgozat szerzői rendkívül borúlátók. Ha a folyamatok úgy zajlanak, mint az utóbbi másfél évtizedben, akkor 2030-ra a szén-dioxid és egyéb káros anyagok kibocsátásának mértéke 50 százalékkal nőhet az 1990-es, a kiotói szerződésben alapul vett szinthez képest – írják. Ez globálisan 4 Celsius-fokos felmelegedést eredményezhet az évszázad végéig. A tudósok szerint a melegedést két fokon belül kell tartani, ha el akarjuk kerülni a katasztrofális hatásokat.
Az UNDP adatai szerint a klímaváltozás milliókat taszít nyomorba. A környezeti katasztrófák 2000 és 2004 között összesen 262 millió embert érintettek, 98 százalékuk a fejlődő országokban él. A várható áradások következtében 340 millióan hajlék nélkül maradnak, az aszály hatására csökkenni fog a mezőgazdasági termelés, a hátráló gleccserek miatt pedig hozzávetőleg 1,8 milliárd ember marad ivóvíz nélkül – áll a jelentésben.
A káros emberi beavatkozás egyik elszomorító példája az Aral-tó, amely a 60-as évektől 2004-ig elvesztette valamikori területének 75, vízmennyiségének 90 százalékát.
A szakemberek állítják: a technikai lehetőségek és a pénz adott ahhoz, hogy az emberiség leküzdje a klímaváltozást. A világ gazdasági termelésének 1,6 százalékát kellene évente elkölteni a kitűzött célok megvalósítására 2030-ig. A leggazdagabb, egyben legnagyobb károsanyag-kibocsátó államoknak az UNDP ajánlása szerint 2020-ig 30, 2050-ig pedig 80 százalékkal kellene csökkenteniük az emissziójukat. A fejlődő országoknak pedig 2050-ig kellene elérniük a 20 százalékot. A tanulmány a 2012-ben hatályát vesztő kiotói egyezmény utáni feladatokat egyeztető klímakonferencia előtt egy héttel jelent meg.
Pécsen
Versenyt úsztak az elszabadult kukák a pécsi villámárvízben + videó
