Rést ütöttek a Benes-dekrétumok páncélfalán

Az 1989-es rendszerváltástól kezdve mindmáig szinte örökzöld téma nemcsak a cseh politikában, de a megszűnt Csehszlovákia több szomszédjánál is az Eduard Benes nevéhez fűződő, a csehszlovákiai németeket és magyarokat kollektív bűnösséggel megvádoló, majd alapvető emberi és polgári jogaiktól megfosztó dekrétumok kérdése.

(Prága)
Ismert: a dekrétumoknak a cseh jogrendből történő kiiktatását – néhány személytől eltekintve – valamennyi cseh parlamenti párt visszautasította, s nyilatkozatban tettek hitet azok sérthetetlensége mellett. Ez az aktus szolgált példaként nemrég a pozsonyi parlamentben is.
Ám a dekrétumok kapcsán a sokszor határokon átívelő, s immár Brüsszelig eljutó viták nem szűnnek, tovább borzolják a cseh közvéleményt. Nem egy esetben bumerángként visszacsapva kavarják fel a végleg lezártnak és kihűltnek hirdetett dekrétumkérdés állóvizeit. Végeláthatatlan perekben néha egy-egy régi cseh arisztokrata családnak sikerül valamikori vagyona egy részének visszaszerzése, de a kései főúri utódoknak sziszifuszi küzdelmet kell vívni például annak bizonyítására, hogy elődjeik nem álltak a nácik szolgálatában, s nem voltak a cseh nemzet árulói.
Az elmúlt hetekben súlyos rést ütött a megmásíthatatlannak minősített dekrétumok páncélfalán a világhírű cipőipari Bata vállalkozó család egyik utódjának sikere a családi vagyonnal kapcsolatos perújrafelvételben. Ugyanis a prágai fővárosi ügyészség, hatvan évvel Jan Antonín Bata zlíni nagyiparos elítélése után kimondta: nem igaz az 1947-ben emelt vád, miszerint a Bata család nem csatlakozott nyilvánosan a náci megszállókkal szembeni ellenálláshoz. Akkor a szóban forgó nagyiparost távollétében 15 év fogházra ítélték. A perújrafelvétel során előkerült levéltári iratokból kiderült, a külföldön tovább működő Bata-vállalatok számottevően hozzájárultak a londoni emigráns csehszlovák kormány költségeinek fedezéséhez, a külföldi náciellenes akciók és a menekült zsidó családok anyagi támogatásához.
A rehabilitált nagyiparos unokája, Tomás Bata a Benes-dekrétumok alapján államosított családi vagyon legalább részbeni kárpótlását szeretné elérni. Panaszát 2005-ben elküldte Strasbourgba, az európai törvényszéknek is. Klára Veselá-Samková ügyvédnő szerint védencének jók az esélyei, mert a Benes-dekrétumokban az áll fehéren feketén, hogy az államosítás ellenérték fejében történik. Ám a jogfolytonosságot mellőző időkben nem dolgozták ki e jogszabály végrehajtási rendelkezéseit… Mivel a háború után a dekrétumok alapján államosított vállalatok száma 50-100 ezer is lehetett, a Bata-ügy rendezése akár precedensértékű lehet, s az érintettek a cseh államot beperelhetik. Egyes becslések szerint egy ilyen kárpótlási hullám több milliárd koronával könnyítené meg a cseh állampénztárt.