Szédelgő, hezitáló magyar diplomácia

A magyar kormány hipokrita magatartást tanúsít Koszovó kapcsán, amikor „lehetőség szerint” az ENSZ BT-ben teendő határozat mellett tört lándzsát – jelentette ki Dunay Pál, a Genfi Biztonságpolitikai Központ oktatója egy budapesti konferencián. A semmitmondó frázist a szakértő szerint az a hezitálás mondatta ki, amely a szociálliberális koalícióban támadt a vajdasági magyarok ügyének kezelésével kapcsolatban. Úgy vélte, miután az őket fenyegető veszélyt megszűntnek érezte, a magyar diplomácia nemhogy kitartott volna egy vélemény mellett, hanem szédelgésbe kezdett. Míg először az Egyesült Államok álláspontját tette magáévá, Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök novemberi budapesti látogatásakor már Belgrád-párti hangnemben nyilatkozott, hogy decemberben kijelentse: Koszovó az Európai Unió ügye – emlékeztetett Dunay. Juhász József, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa ennek kapcsán úgy vélte, Magyarországnak támogatnia kell Szerbiát az európai integrációban, de nem hagyhatja, hogy Belgrád túszul ejtse a Vajdaságot célkitűzéseihez. A Koszovóból valószínűleg a Vajdaságba menekülő szerbek és a toloncegyezmény nyomán az EU-ból Szerbiába visszatérített, többségében roma menekültek miatt Magyarországnak kármentő akcióra is fel kell készülnie – fogalmazott a kutató.
Mivel a tartomány állami léte a lassú elismertség felé tart, Dunay Pál szerint a magyar diplomácia feladata most az, hogy jól időzítse ezt. Bár ehhez Budapestnek tudnia kellene, a többi EU-tagállam mikor készül bejelenteni a döntést, ezzel a külképviseletek sincsenek tisztában. Dunay úgy vélte, Washingtont az foglalkoztatja, hogyan tompítsa a függetlenség kikiáltásának hatásait Bosznia-Hercegovinában. A boszniai Szerb Köztársaság ugyanis Belgrád vagy éppen Moszkva sugallatára kiírhatja a népszavazást a saját függetlenségéről. Réti György diplomata úgy vélte, Koszovó elszakadása figyelmezteti Romániát, hogy vegye komolyan az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseit.