Aggályos a tervezet

Döbbenettel olvastam a Magyar Nemzet 2008. január 8-i számában Szili Katalinnak Nem osztom az alkotmányos aggályokat címmel Szabad György levelére adott válaszát. Miként várható el a köztársasági elnök úr levelének megértése minden képviselőtől, ha azt az Országgyűlés elnöke sem értelmezi helyesen? Ajánlom Szili Katalin figyelmébe Zlinszky János jogászprofesszor, volt alkotmánybíró nyilatkozatait is, aki részletesen kifejtette: a köztársasági elnök úr a törvényben csak alkotmányellenességet talált.
Szili Katalin által is hivatkozott alkotmány 26. §. (2) bekezdése szerint: ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése pedig a következőképpen rendelkezik: A köztársasági elnök a törvényt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. Az alkotmány 26. §-ának (2) és (4) bekezdésében foglaltak összevetéséből tehát egyértelműen az következik, hogy ha a köztársasági elnök a törvénynek csak valamelyik rendelkezésével nem értene egyet, két választási lehetősége lenne, visszaküldhetné az Országgyűlésnek, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul. Abban az esetben azonban, ha a törvény egészével nem ért egyet (a vitatott törvénnyel ez történt), az elnök úr azt észrevételeinek közlésével az Országgyűlésnek küldheti vissza. Az elnök úr az alkotmány helyes értelmezésével a törvényt visszaadta az Országgyűlésnek, ebből azonban nem következik, hogy az abban foglaltakat alkotmányosnak fogadta volna el, hiszen minden mondatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény súlyos formai és tartalmi hibában szenved.
Az elnök úr felkérte az Országgyűlést: orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait, fontolja meg a törvény tartalmi hibáiról közölt álláspontját is. Küszöbölje ki a túlzott kockázatokat. A társadalombiztosítás átalakítása csak bizonyos társadalmi és politikai feltételekkel valósítható meg, a politikai erőknek legalább a reform irányában és alapjaiban megegyezésre kellene jutniuk. Kifogásolható a törvény elfogadásának módja, a jogalkotás rendje. A jogszabály hatását bizonytalanná és kockázatossá teszi, hogy nem készült valódi hatástanulmány, a végrehajtási rendeleteknek nemcsak a szövege, de a koncepciója is hiányzik.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény. 12. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy a jogszabályt és végrehajtási jogszabályát egy időben kell hatályba léptetni. Nem hivatkozhat tehát a törvény előterjesztője arra, hogy a végrehajtási rendeletek idő hiányában nem készültek el. Az alkotmány 20. §. (2) bekezdése az országgyűlési képviselőket arra kötelezi, hogy tevékenységüket a köz érdekében végezzék. Az alkotmány szövege kifejezésre juttatja, hogy a képviselő feladata nem valamely párt érdekeinek a védelme, hanem az egész nemzet szolgálata. Amikor a képviselő valamely párt utasítására – és nem a lelkiismerete, meggyőződése alapján – szavaz, alkotmányos kötelezettségét szegi meg.
A köztársasági elnök úr a hatástanulmányban feltehetően választ vár arra is, hogy a 20 millió forint jegyzett tőkével létrehozandó társaságok – amelyeknek saját tőkéjét minimum hárommilliárdra emeli a kisebbségi befektető – miért tudja hasznosabban, a nemzet javára felhasználni a járulékfizetők és vállalkozások által kötelezően befizetett súlyos milliárdokat? Miként marad meg az állam irányítási lehetősége, ha az általa létrehozott társaság saját tőkéjében részesedése nem éri el a 2 százalékot sem? A köztársasági elnök úr által felvetett problémák megoldására 60 nap nem elegendő, ezért az volna megnyugtató, ha az Országgyűlés elhalasztaná a döntést, újragondolná az egész törvényt, annak koncepcióját és hatását a nemzetre. A jogalkotás során a törvényalkotónak tudomásul kell venni, hogy a változtatás joga nem minden korlátozás nélkül illeti meg őket. Az egyes változások alkotmányossága függ attól, hogy nem ütköznek-e más alkotmányos elvekbe és jogokba, így nem ellentétesek-e a jogbiztonság elvével, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával stb.
Dr. Kaszanyi Józsefné
jogász, e-mail