Aggályos a tervezet

Olvasónktól
2008. 01. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Döbbenettel olvastam a Magyar Nemzet 2008. január 8-i számában Szili Katalinnak Nem osztom az alkotmányos aggályokat címmel Szabad György levelére adott válaszát. Miként várható el a köztársasági elnök úr levelének megértése minden képviselőtől, ha azt az Országgyűlés elnöke sem értelmezi helyesen? Ajánlom Szili Katalin figyelmébe Zlinszky János jogászprofesszor, volt alkotmánybíró nyilatkozatait is, aki részletesen kifejtette: a köztársasági elnök úr a törvényben csak alkotmányellenességet talált.
Szili Katalin által is hivatkozott alkotmány 26. §. (2) bekezdése szerint: ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése pedig a következőképpen rendelkezik: A köztársasági elnök a törvényt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. Az alkotmány 26. §-ának (2) és (4) bekezdésében foglaltak összevetéséből tehát egyértelműen az következik, hogy ha a köztársasági elnök a törvénynek csak valamelyik rendelkezésével nem értene egyet, két választási lehetősége lenne, visszaküldhetné az Országgyűlésnek, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul. Abban az esetben azonban, ha a törvény egészével nem ért egyet (a vitatott törvénnyel ez történt), az elnök úr azt észrevételeinek közlésével az Országgyűlésnek küldheti vissza. Az elnök úr az alkotmány helyes értelmezésével a törvényt visszaadta az Országgyűlésnek, ebből azonban nem következik, hogy az abban foglaltakat alkotmányosnak fogadta volna el, hiszen minden mondatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény súlyos formai és tartalmi hibában szenved.
Az elnök úr felkérte az Országgyűlést: orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait, fontolja meg a törvény tartalmi hibáiról közölt álláspontját is. Küszöbölje ki a túlzott kockázatokat. A társadalombiztosítás átalakítása csak bizonyos társadalmi és politikai feltételekkel valósítható meg, a politikai erőknek legalább a reform irányában és alapjaiban megegyezésre kellene jutniuk. Kifogásolható a törvény elfogadásának módja, a jogalkotás rendje. A jogszabály hatását bizonytalanná és kockázatossá teszi, hogy nem készült valódi hatástanulmány, a végrehajtási rendeleteknek nemcsak a szövege, de a koncepciója is hiányzik.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény. 12. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy a jogszabályt és végrehajtási jogszabályát egy időben kell hatályba léptetni. Nem hivatkozhat tehát a törvény előterjesztője arra, hogy a végrehajtási rendeletek idő hiányában nem készültek el. Az alkotmány 20. §. (2) bekezdése az országgyűlési képviselőket arra kötelezi, hogy tevékenységüket a köz érdekében végezzék. Az alkotmány szövege kifejezésre juttatja, hogy a képviselő feladata nem valamely párt érdekeinek a védelme, hanem az egész nemzet szolgálata. Amikor a képviselő valamely párt utasítására – és nem a lelkiismerete, meggyőződése alapján – szavaz, alkotmányos kötelezettségét szegi meg.
A köztársasági elnök úr a hatástanulmányban feltehetően választ vár arra is, hogy a 20 millió forint jegyzett tőkével létrehozandó társaságok – amelyeknek saját tőkéjét minimum hárommilliárdra emeli a kisebbségi befektető – miért tudja hasznosabban, a nemzet javára felhasználni a járulékfizetők és vállalkozások által kötelezően befizetett súlyos milliárdokat? Miként marad meg az állam irányítási lehetősége, ha az általa létrehozott társaság saját tőkéjében részesedése nem éri el a 2 százalékot sem? A köztársasági elnök úr által felvetett problémák megoldására 60 nap nem elegendő, ezért az volna megnyugtató, ha az Országgyűlés elhalasztaná a döntést, újragondolná az egész törvényt, annak koncepcióját és hatását a nemzetre. A jogalkotás során a törvényalkotónak tudomásul kell venni, hogy a változtatás joga nem minden korlátozás nélkül illeti meg őket. Az egyes változások alkotmányossága függ attól, hogy nem ütköznek-e más alkotmányos elvekbe és jogokba, így nem ellentétesek-e a jogbiztonság elvével, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával stb.
Dr. Kaszanyi Józsefné
jogász, e-mail

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.