Izrael csütörtökön kísérleti indítást hajtott végre nukleáris csapásmérő erejének legfontosabb hordozóeszközével, egy Jerikó típuscsaládba tartozó ballisztikus rakétával. Amellett, hogy az úgynevezett „bizonytalansági” politika és a katonai cenzúra miatt hivatalos forrásból nehezen értékelhető, vagy dezinformációs célzatú híradás látott csak napvilágot az eseményről, a médiumok világszerte nem, vagy csak a sorok között számoltak be a kísérletről. Mahmúd Ahmadinezsád nyilatkozatával foglalkoztak inkább, amely szerint „a cionista hatalom (…) nem merné megtámadni Iránt. A villámgyors és heves iráni válasz miatt utólag megbánná tettét, és ezzel tisztában van”. Tették ezt annak ellenére, hogy az iráni elnök az izraeli rakétaindításról szóló hírek után, arra reagálva nyilatkozott meg.
Nem véletlen a teheráni reakció: míg elemzők minduntalan arról cikkeznek, hogy miként zajlana a feltételezett iráni nukleáris fegyverprogram objektumai elleni amerikai vagy izraeli légicsapás, nem zárható ki az sem, hogy abban Izrael rakétaerői is szerepet kapnak, akár hagyományos, akár kis hatóerejű nukleáris fejrésszel. A hosszadalmas és bonyolult légicsapással szemben – amely az „egzotikus” iráni légvédelem miatt nem elhanyagolható kockázatokkal is jár – a rakétatámadás ellen Teherán képtelen megvédeni féltett objektumait. A Jerikó-2 típusú, 1500– 3000 kilométer hatótávolságú rakéták képesek lehetnek elvégezni a feladatot. A szűkszavú izraeli közlemény – miszerint rakétahajtóművet teszteltek – nem szolgál bizonyossággal a csütörtöki esemény mibenlétét illetően. Mindazonáltal találgatások láttak napvilágot, hogy „elképesztően nagy hatótávolságú” rakétát, talán az interkontinentális hatótávolságú, fejlesztés alatt álló Jerikó-3-ast próbálták ki, ami minőségi előrelépést eredményezne az izraeli nukleáris csapásmérő képességben.

Itt van Orbán Viktor és a BYD vezérének legújabb bejelentése – élőben az Origón