Gazdálkodj okosan!

Katasztrofális következményei lehetnek a közszolgáltatások privatizációjának. Nemcsak a közösségek, de hosszú távon az emberi és politikai szabadságjogok is veszélybe kerülnek. A neoliberális gazdasági doktrína térhódítása globális kihívás, amire mielőbb társadalmi választ kell adni. A Védegylet két közgazdásza által szerkesztett, kedden bemutatott tanulmánykötet a kialakult helyzetet elemzi.

Annak ellenére, hogy Magyarországon morális, gazdasági és politikai válság van, az értelmiség még mindig nem hajlandó ezzel szembenézni. Nem folynak komoly diskurzusok az okok feltárása és a megoldások keresése érdekében – jelentette ki Szalai Erzsébet közgazdász azon a könyv- és filmbemutatón, amit a Védegylet szervezett kedden este a Toldi moziban. Mint megírtuk, ekkor mutatták be Florian Opitz A nagy kiárusítás című dokumentumfilmjét, amely a közszolgáltatások privatizációjának romboló társadalmi következményeire világít rá – világméretekben. Ezt megelőzően a vállaltan marxista világnézetű Szalai Erzsébet ajánlotta a nagyközönség figyelmébe a Védegylet két közgazdásza által szerkesztett tanulmánykötetet. A Gazdálkodj okosan! című mű a privatizáció és a közszolgáltatások politikájának témakörét járja körül, a jelenleg hazánkban zajló folyamatokat is elemezve. A tömegközlekedésben, az oktatásban és főként az egészségügyben körvonalazódó agresszív, kritikátlan piacosítási törekvések következményei beláthatatlanok – ennyi mindenesetre biztos.
Szalai Erzsébet elmondta: a rendszerváltozás óta a mai napig a társadalmi kérdésekről folyó értelmiségi vitákat a politikai elit tematizálja, nem pedig az értelmiség szabja meg, hogy miről kellene szólnia a diskurzusnak. Azonban a Scheiring Gábor és Boda Zsolt által szerkesztett tanulmánykötet – amely végre a valós problémákról szól tárgyilagosan – azt jelzi: megindult a változás. A fiatal értelmiségiek egyre inkább rájönnek, „a saját kezükbe kell venniük a sorsukat”.
A könyv egyik fő tézise, hogy az „ökopolitika” nem környezetvédelmet jelent, hanem az emberi társadalmak alapkérdéseit érinti. Az állam és a piac szembeállítása hamis, hiszen immár kiderült, a piac is csak jelentős állami szabályozás mellett működik megfelelően. „A társadalom problémáinak megoldása során nem az állam és a piac között kell választani. Új szereplőként jelentkezik a civil társadalom” – fogalmazott Szalai Erzsébet, rámutatva a nálunk is pusztító neoliberális gazdasági modell embertelenségére és meghaladottságára is.
– Magyarországon a hatalmi elit legelőször „kiszivattyúzta” a javakat a közszolgáltatásokból. Bizonyítható, hogy évről évre kevesebb forrás jutott a fenntartásukra. Miután ennek következtében teljesen tönkrement minden, a gazdasági elit azt mondja: „privatizálni kell”. Ugyanezt csinálták az „egyszeri vállalatvezetők” is a rendszerváltozás körül, már a termelővagyon – gyárak, üzemek – privatizálása során – mutatott rá. Mivel termelővagyon már nemigen maradt, terítékre kerültek a közszolgáltatások, amelyek most már komoly veszélyben vannak. Ez nem összeesküvés-elmélet, ezek a tények – szögezte le a kötetről szólva. A közszolgáltatások piacosítása kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy ebben a szférában a piaci kockázat következményei sokkal súlyosabbak, hiszen egy gazdasági kudarc a közszolgáltatások terén emberéleteket jelenthet, elég itt csak arra gondolni, mi van, ha valakit gazdasági okok miatt nem megfelelően kezelnek a kórházban.
– A közszolgáltatások fennmaradása a társadalmak fennmaradásának alapvető kérdése, hiszen ahhoz, hogy egy közösség közösségként működjön, annak gazdasági alapjának is kell lennie. A privatizáció ezt számolja fel. Hosszú távon az alapvető emberi és politikai szabadságjogok létezését is veszélyezteti – szögezte le.
Ahogy mondta, Ferge Zsuzsa szociológus kutatásai szerint a magyar társadalom nagyobb része képtelen önmagáról gondoskodni: hiába hangsúlyozza a hatalom a szemléletváltás, az öngondoskodás fontosságát, ehhez az embereknek nyilvánvalóan nagyon sok időre van még szükségük. A jelenlegi tendenciák alapján egy negatív vízió bontakozik ki, amely szerint létrejön az öngondoskodásra képesek szűk tábora, a többiek tartósan leszakadnak, és a létükben válnak kérdésessé. A közszolgáltatások liberalizációját erőltető neoliberális gazdaságpolitikai nemzetközi nyomással szemben (Világbank, WTO, GATS-egyezmény) a nemzeti védekezés lehetőségei folyamatosan szűkülnek. Erre a globális kihívásra társadalmi választ kell adni – összegezte Szalai Erzsébet. Boda Zsolt és Scheiring Gábor kötete hasznos útmutatóul szolgálhat, hiszen pillanatnyilag ott állunk, hogy még a hivatásos politikusok zöme sincs azzal tisztában, mit jelent például a GATS-egyezmény, amely a társadalombiztosítás az SZDSZ által szorgalmazott privatizációját visszafordíthatatlanná teheti.
Az eseményen egyébként részt vett Bozóki András volt szabad demokrata kultuszminiszter is, és megtapsolta az előadókat.