Gyorsan terjed a feketemunka

Nem riasztotta el a megnövelt adóhatósági szigor a hazai munkáltatókat az illegális foglalkoztatástól – derül ki az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség legfrissebb adataiból. Sőt míg 2006-ban az ellenőrzött munkások 23 százaléka dolgozott feketén, addig tavaly már minden harmadik dolgozót foglalkoztattak illegálisan. Szakértők továbbra is az uniós viszonylatban kiugróan magas élőmunkaterhek csökkentésében látják a megoldást.

Hiába emelte jelentősen a revizorok számát és hatáskörét az APEH, s hiába szaporodtak meg az ellenőrzések, egyre nagyobb méreteket ölt a feketemunka hazánkban – mutatják az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség (OMMF) legfrissebb adatai. A felügyelet 2006-ban 177 ezer munkavállalót vizsgált, amelyek 23 százaléka dolgozott illegálisan. Tavaly a megnövelt szigor nyomán az OMMF már 210 ezer dolgozót ellenőrzött, ám a feketemunkások aránya már 34 százalékos volt, azaz minden harmadik munkást foglalkoztattak illegálisan. A megnövelt revizori létszám eredménye ugyan a büntetésekben megmutatkozott, hiszen a tavaly kiszabott bírság értéke elérte a 6,2 milliárd forintot, a terjedő feketefoglalkoztatás ennél lényegesen nagyobb károkat okozott a gazdaságnak.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi vizsgálata alapján hazánkban évente 6-8 ezermilliárd forintnak megfelelő adóalap tűnik el a fekete- és szürkegazdaságban. Ez a bruttó hazai össztermék mintegy negyedét jelenti, ami nemzetközi összehasonlításban is nagymértékűnek tekinthető. A be nem jelentett adóalap legjelentősebb részét az áfaelkerülés teszi ki, de igen jelentős a feketefoglalkoztatás által okozott kár is.
Tavaly az APEH már megkezdte revizori csapatának erőteljes bővítését, s az idei év közepére várhatóan 1700 fővel gyarapodik az adóhatóság létszáma. Mindehhez a költségvetésből a korábbiaknál jóval több támogatás jut: a 2008-as büdzsében az APEH támogatása 83 milliárd forintot tesz ki. A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint felemásnak tekinthető a feketegazdaság elleni kormányzati fellépés, a megnövelt adóhatósági szigor ugyanis nem elegendő a gazdaság kifehérítéséhez. A megoldást az uniós viszonylatban kiugróan magas élőmunkaterhek csökkentése jelenthetné, ez tudná leginkább ösztönözni a munkaadókat arra, hogy legálisan foglalkoztassák alkalmazottaikat. Bartha Attila, a Kopint-Tárki Zrt. kutatási igazgatója úgy véli, egy ilyen lépés nemcsak a gazdaság kifehérítését vonhatja maga után, de növelhetné hazánk vonzerejét is a befektetni kívánó vállalkozások körében.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint az élőmunkát sújtó terhek csökkentését nem más adónemek, így például az áfa megemelésével, hanem az állam igazgatási kiadásainak jelentős mérséklésével kéne összekapcsolni. Suppan hangsúlyozta: az áfa megemelése már csak azért sem jelent megoldást, mert az infláció ismét elszabadulna, a Magyar Nemzeti Bank pedig hosszú ideig nem tudná mérsékelni a jegybanki alapkamatot. Az elemző szerint a kormánynak tudomásul kéne vennie az állami túlköltekezés magángazdaságra gyakorolt káros hatását, hiszen csak így tud az ország kitörni az alacsony foglalkoztatás okozta ördögi körből. Ennek lényege, hogy a túlköltekezés csak magas adóterhek mellett finanszírozható, a munkát terhelő magas adók azonban visszafogják a foglalkoztatás emelkedését, ami alacsony gazdasági növekedést eredményez. Suppan emlékeztetett: a versenytársak közül hazánkban vonja el a legtöbbet az állam a fizetésekből, azaz nálunk a legnagyobb a szakadék a bérek bruttó és nettó értéke között. Csehországban január 1-jétől léptek életbe azok a szabályozások, amelyek az adózás után több pénzt hagynak a munkavállalók zsebében, Lengyelországban pedig jövő évtől vezetnek be hasonló eredménnyel járó intézkedéseket.

Bulgáriának sikerült. Az adórendszer átalakítása és a munkáltatók terheinek mérséklése a foglalkoztatottság emelkedését és a munkanélküliség látványos csökkenését eredményezte Bulgáriában. A balkáni ország néhány évvel ezelőtt még rosszabb pozícióban volt hazánknál a foglalkoztatás terén, a közteherviselés módosítása nyomán azonban tavaly a foglalkoztatottság 2 százalékponttal nőtt, a munkanélküliségi ráta pedig majdnem 3 százalékkal csökkent. Tavaly január elsejétől a társasági adót a bolgár kormány 10 százalékra csökkentette le, az intézkedés majdnem 40 százalékkal emelte meg a társaságiadó-bevételeket a tavalyi év első tíz hónapjában. Mindez azt jelenti, hogy az adócsökkentés jelentős mértékben tudta visszaszorítani a feketegazdaságot. Az idei évtől a személyi jövedelemadó ugyancsak 10 százalékra csökkent le Bulgáriában, amitől újabb adóbevétel-növekedést vár a kabinet. A gazdaságkutató intézetek szerint a 2006-ban mért 9,1 százalékos munkanélküliség az idei év végére 5,2 százalékra zuhan versenytársunknál.