Késnek a híd engedélyei

Még mindig bizonytalan, megkapja-e az összes szükséges engedélyt a Kisoroszi és Visegrád közé tervezett gyalogoshíd. Hiába szeretné mielőbb a turisztikai célú átkelőt a kistérség, környezet- és tájvédelmi aggályok merültek fel a beruházás ellen. Jelenleg a tervek átdolgozása zajlik, a végső szót a Közép-Duna-völgyi környezetvédelmi felügyelőség mondja majd ki.

Közlekedési előnyök. A híd megépülése nagyjából 660 millió forintos beruházást jelent, a tervezési költségekhez Kisoroszin kívül Visegrád önkormányzata, a Szentendrei kistérség és a Fővárosi Vízművek járult hozzá. Az átkelővel nemcsak a turisták járnának jól, hanem a helyi, eddig a révhez kötött vagy nagy kerülőre kényszerített közlekedők dolgát is megkönnyítené. Eddig úgy tűnt, hogy gördülékeny engedélyeztetés és sikeres uniós pályázat esetén akár már az idén, de legfeljebb 2009 tavaszára elkészülhet az átkelő, most azonban bizonytalan, mikor indulhatnak az uniós tenderen.

Október végére várta eredetileg Kisoroszi önkormányzata, hogy minden engedély megszületik a település és Visegrád, pontosabban Szentgyörgypuszta közé álmodott gyalogoshíd részletes terveihez. A folyamat azonban elakadt a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen, és négy hónappal meghosszabbították az elbírálási szakasz időtartamát. Molnár Csaba, Kisoroszi polgármestere úgy tudja, hogy természetvédelmi aggályokat fogalmazott meg a Duna–Ipoly Nemzeti Park, melynek szakvéleménye döntő befolyással bírhat a felügyelőség álláspontjára. Azt a polgármester is elismeri, hogy lehetnek vitatható elemei a nagyberuházásnak, a település lakói is eltérően vélekednek a tervről, de leszögezte: a falu érdeke az átkelő megépülése. Jelenleg a terveket dolgozzák át, hogy kiküszöböljék a hatósági kifogásokat. Az biztos, hogy a híddal megélénkülne a turizmus nemcsak Kisorosziban, de a túlparti Visegrádon és az egész Szentendrei kistérségben is.
Úgy tudjuk, éppen a beláthatatlan forgalomnövekedés és annak közvetett hatásai miatt húzódik az engedélyeztetés. A híd mint műtárgy önmagában is jelentősen megváltoztatná a tájképvédelem alatt álló Dunakanyar arculatát, de nagyobb baj, hogy hiányoznak bizonyos garanciák. Nehezen lehet például szavatolni, hogy valóban csak gyalogosok, kerékpárosok és lovas kocsik fogják használni a széles, teherbíró átkelőt, amelyen elvileg csak vészhelyzetben haladhatna át mentő vagy tűzoltó. Ám a gyalogos turisták is okozhatnak károkat. Kisoroszi egy kétszeresen, vagyis országosan és uniós szinten is védett gyűrűben fekszik, a környezetet tehát fokozottan óvni kell. A gyepes növényzetben a piknikező, sátorozó kirándulók helyrehozhatatlan pusztítást idézhetnek elő. – Hiába jelölnek ki turistaútvonalakat, bicikliösvényeket, ezekről letérhetnek az átutazók.