Kétségbeejtő tavalyi foglalkoztatási adatok

Egy év alatt több mint 63 ezren vesztették el munkájukat úgy, hogy nem tudtak ismét elhelyezkedni – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett adatsorából.

Éves összehasonlításban tavaly novemberben 2 millió 725 ezer főre csökkent a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma. A január–novemberi időszakban a bruttó átlagkeresetek összességében 8,3, a nettó átlagkeresetek 2,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset azonban 4,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Magyarul ennyivel kevesebb árut és szolgáltatást vásárolhattunk a bérünkért, mint egy évvel korábban a magas, nyolcszázalékos infláció miatt.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 182700 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 174800 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 204700 forint volt. Január–novemberben a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 6,3, a versenyszférában dolgozóké 9,7 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
A KSH megjegyzi, hogy a keresetek növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése. Az év első tizenegy hónapjában a járulékok levonása után számított nettó keresetek átlagosan csak 2,9 százalékkal emelkedtek.
*
A statisztikai hivatal szerint a nettó kereseteknek a bruttó kereseteknél érdemben alacsonyabb növekedési üteme döntően az egészségbiztosítási és a munkavállalói járulék 2006. szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék kulcsának 2007. januári újabb emelésére vezethető vissza. A nemzetgazdasági átlagos nettó kereset az év első 11 hónapjában így 113 000 forint volt.
A KSH jelentésében kifejezetten érdekes tendenciák láthatók, hiszen a versenyszféra bruttó bérnövekedése novemberben 7,6 százalékra lassult, miközben az állami szféra bérkiáramlása érthetetlen módon 14 százalékra ugrott – mutatott rá Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. – Azt is látni kell – tette hozzá –, hogy gyakorlatilag megszűnt a kifehéredés azokban az ágazatokban – építőipar, kiskereskedelem, vendéglátás, ingatlan –, ahol az erőteljesnek tűnt. Az elemző az idei év egészére legfeljebb 0,5 százalék körüli reálbér-növekedésre számít.
A Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikáját az indokolatlan sarcolás, a folyamatos adó- és járulékemelés, a gazdaság lefojtása jellemzi – értékelte a KSH tegnapi gyorsjelentését Babák Mihály fideszes országgyűlési képviselő. Véleménye szerint ennek következménye, hogy az elmúlt évben a tömeges elbocsátások miatt kevesebben voltak alkalmazásban, mint egy évvel korábban, a munkanélküliség pedig tartósan 420 ezer fő fölé emelkedett. Hozzátette: azok sem jártak jól, akiknek megmaradt a munkájuk, mert közel 5 százalékos életszínvonal-romlást kellett elszenvedniük ezen időszak alatt.
Az utóbbi időben kormányoldalról többször is lehetett hallani olyan véleményeket, melyek szerint a magas bérek riasztóan hatnak a befektetésekre. Erről most kiderült, hogy egyszerűen nem igaz, egy osztrák elemzőcég legalábbis arról számolt be, hogy Lengyelországban a dolgozók átlagban immár többet keresnek, mint a magyarok, illetve a csehek, ettől függetlenül azonban Lengyelország vonzereje folyamatosan növekszik a külföldi befektetők szemében. A távirati iroda beszámolója szerint az elemzők arra jutottak, hogy az ország vonzereje egyebek mellett annak köszönhető, hogy jól képzettek és rendelkezésre állnak a szakemberek, jó az infrastruktúra, de fontos szerepet játszik a cégek ügyfélközelisége is. A bérszint különbségeire példaként az ügyvezetőket említi a felmérés: az ő éves fizetésük Lengyelországban átlagosan 133 800 euró, Magyarországon 90 200, Csehországban
89 600 euró. A lengyel szakmunkások évente hatezer euróval keresnek többet, mint magyar kollégáik. Lengyelországban 2006. szeptember és 2007. szeptember között átlagosan 10,7 százalékkal nőttek a bruttó bérek, Magyarországon 8,3, Csehországban 7,7 százalékkal. E szempontból nem elhanyagolható tény, hogy ha valaki ma Magyarországon havi bruttó ezer eurót keres, abból csak 572 eurót, vagyis fizetése 57,2 százalékát viheti haza, a többit elvonják adók és járulékok formájában. Ezzel szemben például a csehek bruttó bérük 78 százalékát vihetik haza.