Egy újabb dolog, amiben elsők vagyunk. A világon a legmagasabb az egy főre jutó síbakancsok száma a Veszprém megyei Devecserben. Pedig még jelentősebb dombok sincsenek a környékén. Ugyanez elmondható a fűnyíróról, sőt Hollandiát lekörözve a kerékpárokról is. Jó még az arány a mosógépek és a centrifugák, a csorba porcelántányérok terén is. A városkában a szokásosnál több van katonai ételtárolóból, elektromos rokkantkocsiból, fémkereső készülékből, hordozható kazánból, arcszoláriumból és vízisíből is.
Devecserben mintegy száz cigány család él abból, hogy Ausztriából lomtalanításkor kidobott tárgyakat visznek haza, s árulnak portáikon. Az udvarok kapuja nyitva, aki akar, könyékig turkálhat a limlomban. Hét- végeken több ezerre tehető a településre látogatók száma.
A dunántúli város erről híres, illetve a tevékenységgel járó szeméthalmok miatt inkább hírhedt, és nem a templom mellett található, idegenforgalmi látványosságnak sem utolsó Esterházy-kastélyáról. Röviden szólva ez Holczinger Lászlónak, Devecser polgármesterének a bánata. A városvezető éppen ezért azt is nehezményezi, hogy a cigányok semmilyen adót, települési hozzájárulást nem fizetnek, s tevékenységükkel több törvényt és számos országos és helyi rendeletet sértenek meg. A képviselő-testület megelégelte ezt, és rendeletet hozott, amelynek lényege, hogy törvényes keretek közé szorítsák a használtcikk-kereskedést.
– Áldatlan állapotok alakultak ki a város egyes utcáiban, sőt a Tapolca és Sümeg felé kivezető főúton is. Rengeteg a szemét, és már közegészségügyi szempontból is kritikus a helyzet – magyarázza Holczinger László polgármester. – Felejtsük el a cigánygyűlölet ezúttal is előkapott bélyegét. Az itt élő romák a rendszerváltás óta a lomizásból élnek, de mi nem tudunk idegenforgalomban, vállalkozásfejlesztésben és ipartelepítésben gondolkodni mindaddig, amíg a portákon árusítanak, és tegyük hozzá: szemetelnek. Sok konfliktust okoznak az utcákat eltorlaszoló autók is, a devecseriek nagy részének elege van az áldatlan állapotokból.
– Meghirdettük az élhetőbb város kialakítását, jobb megjelenésű, vállalkozók számára is vonzó települést szeretnénk. Volt már olyan befektetőjelölt, aki kereskedelmi központot akart építeni, de illegális konkurenciát láttak az árusokban, így továbbálltak – szögezi le a polgármester. Úgy vélte: a használtcikkpiac mellé egy elektromos szétszerelő üzemet és egy szelektív hulladékgyűjtőt is lehetne telepíteni, és ez elhelyezkedési lehetőséget jelentene a romáknak. Mint mondta, az önkormányzat eddig is próbált segíteni a cigányságon, hiszen 2005-ben harminc fő részére biztosítottak kereskedelmi képzést, tavalytól pedig az általános iskolájuk már felnőttképzéssel is foglalkozik, hogy a nyolc osztályt mindenki el tudja végezni, és később szakmát tanulhasson. Bár eddig nem volt nagy érdeklődés a képzéseik iránt, a közeljövőben kerékpárszerelő tanfolyamot szerveznek majd.
A polgármester nem tagadta, tudja, hogy a laktanyához kijárni kényelmetlenség, de ez jelenti a kulturált megoldást. Aki mégis a saját udvarán árul, az ellen még nem akarnak keményen fellépni, hiszen a rendelet maximálisan 500 ezer forintos büntetéssel szankcionálná az engedély nélküli árusítást, de az ÁNTSZ-szel, APEH-hel, rendőrséggel, tűzoltósággal közösen rendre ellenőrizni fognak.
Devecserben a lomisok városrészében található Béka csárdában egyhangúan fogják párás falú poharaikat a búfelejtők. A cserépkályha oldalán vissza-visszaverődik a sarokban felejtett karácsonyfa villódzó égőinek fényjátéka. Egy jobb napokat látott táblán a „minden tizedik ingyen van” sörivóverseny állásáról tudok meg részleteket. „Miki Manó”, „Surda” és „Vastüdő” áll az élen. Az itt ülők véleménye igencsak megoszlik az osztrákok kacatjaiból élő romákról. Van, aki nem érti, hogy miért baj az, hogy nem adnak számlát, amikor az erkölcsileg lezüllesztett országban a minisztériumi főemberek is lophatnak-csalhatnak. Más szerint a citromsárga gumicsizmától az ülőgarnitúráig mindent meg lehet náluk taláni, bár az is igaz, hogy a környékbeli erdők, leginkább a Meggyeserdő tele van lomtalanítási szeméttel. – Azt senki ne mondja, hogy a fűnyíró, amin még rajta van az árcédula, a négy darab alumínium felni, vagy a motoros bőrruha is az osztrákok megunt kacatja – szögezi le egy idősebb ember. Erre a kocsmaközönség mély hallgatásba merül.
A demonstrálók petíciója szerint a rendszerváltás óta fokozatosan megszűntek a munkahelyek, ezért a családjaik fenntartása érdekében kénytelenek Ausztriába kijárni és olyan holmikat behordani, amiket a kinti gazdagabb emberek már nem használnak. „Ezek árusításából tudtuk etetni és iskoláztatni a gyermekeinket (…), így jelentősen csökkent a megélhetési bűnözés, s biztonságosabbá vált Devecser” – áll a petíciójukban. A hétköznap ellenére most is vannak vevők a portákon. Az árufeltöltés időszakában Kis Ferencet, a demonstrálók szóvivőjét keresem. Hirtelen összeverődnek vagy öten, s idegesen adnak utasításokat egymásnak. „Mindent mondjál el, de ne hagyd, hogy a szemétkupacokat fényképezgesse” – kiáltja távolról egy tagbaszakadt fiatalember.
Bevezetnek az egyik portára, s a konyhában hellyel kínálnak. Kis Ferenc azt hangsúlyozza, hogy a lompiacnak a várostól három kilométernyire lévő volt katonai laktanyába tervezett kitelepítése „egyet jelentene a megsemmisítésükkel, mert sok család számára megoldhatatlan lenne a kijárás és az ottani árusítás”. – Vajon kiknek áll érdekében visszaállítani a 15 évvel ezelőtti állapotokat, amikor a bűnözés magas volt a városban, a cigány gyerekek rongyosan jártak iskolába és az éhségtől kiestek az iskolapadból? Kinek áll érdekében felszítani a fajgyűlöletet, ami egyre jobban kezd kibontakozni? Ez eddig nem volt Devecserben, most viszont jelen van már a polgármesteri hivatalban és az iskolában is – szögezte le a férfi.
– Eddig nem piszkáltak minket a hatóságok. Miért kell megbolygatni egy jól működő rendszert? Minden maradjon úgy, ahogy eddig volt! Sokan irigykednek ránk, pedig nehéz munka ez – mondja Kis Ferenc, a hétfői demonstráció főszervezője.
– Naponta levezetünk ezer kilométert, aztán megalázkodunk, meghunyászkodunk az osztrákok előtt, hogy kapjunk valamit, ráadásul sokan már pénzt kérnek tőlünk az áruért. Napokig a kocsiban alszunk a hidegben, ha „Nagynémetbe”, München és Passau fölé megyünk, akkor négy-öt napot is, mert szállásra már nem telik. Egy családban egy autó van, tehát vagy áruért mentünk, vagy a devecseri kötelező piacra autózunk. Ezért is lehetetlenülnének el a családok.
Kis Ferenc szerint azt senki sem emlegeti, hogy a lomisok tevékenysége hasznot is hoz a városnak. A hétvégéken ideözönlő vásárlók a helyi éttermekben esznek és isznak, a helyi benzinkutaknál tankolnak.
A konfliktusnak újabb felvonása is lesz. Horváth Ottó úgy tudja, hogy január 27-én nyílik a laktanya területén a piac, és ők ott fognak tüntetni. Ráadásul havonta tizenötezer forintba kerülne az árusítási bérleti jog – fakad ki elkeseredésében a férfi. Véleményük szerint ha nem romák lennének, senki sem korbácsolta volna így fel az indulatokat Devecserben, így ők most arra kényszerülnek, hogy a régi állapotok visszaállításáért az országos cigány szervezetek és az ombudsman segítségét kérjék.
A devecseri polgármester korábban levélben kérte a kormányzati szervek segítségét. Bár országszerte ezrek és ezrek foglalkoznak lomizással, a válaszokban azt közölték vele, ez helyi ügy, oldja meg maga. Hát most megszületett a megoldás! Vagy mégsem ez a megoldás? Vagy nincs is megoldás?
A hét végén ismét ezrek mennek Devecserbe, hogy a lomisok portáin nézelődjenek, vásároljanak. A jól megszokott útszéli és utcabeli szemétdombok is várják őket.
origo.hu
Itt van Orbán Viktor és a BYD vezérének legújabb bejelentése – élőben az Origón
